Eckhardt Tibor beszédei három községben

Fadd, június 7.
Reggel Dunaszentgyörgyön Eckhardt Tibor beszélt:
- Én változatlanul abban a meggyőződésben élek, hogy nincsen fontosabb követelés a magyar falu népe számára, mint a becsületes titkos választójog megszerzése. A közterhek igazságos megosztása a falu népe szempontjából csak akkor várható, a magyar falu népe a maga képviselőit kellő számban tudja a parlamentbe beküldeni. A mostani kormányrendszerrel szemben az a kifogásunk, hogy megígérte a jót és cselekszi a rosszat. Úgy jár el, mint az a gazdaasszony, aki elolvassa a szakácskönyvben a legízletesebb ételek receptjét, de ennivalót nem ad hozza. A kormány csak az étvágyat ébresztette föl, de annak csillapításáról nem gondoskodik. Nem lenne becsületes taktika, ha a multévi szörnyű választások után mi ezzel a kormánnyal bármiféle vonatkozásban szövetkeznénk. Ne várja senki, hogy mi ezzel a kormánnyal mégegyszer szóbaállunk és megegyezést kötünk.

- Én azzal, aki engem egyszer becsapott, másodszor nem állok szóba! Március óta a Magyar Nemzeti Bank tudatosan szorítja lefelé a búza árát, a több termény ára is ahhoz igazodik. A jó termés mellett nem az árak tartása, hanem az árak leszorítása képezi a hivatalos gondoskodás tárgyát. Ez az a politika, amelyet a magunk részéről nem fogadhatunk el.

Eckhardt után Horváth Zoltán és Csirják Antal beszélt.

Dunaszentgyörgyről Eckhardték Faddra mentek. Klein Antal beszéde után Eckhardt a következőket mondotta:
- A mi ellenzéki magatartásunkat a kormányzat mulasztásai, és hibái és az egész elhibázott kormányzati rendszer teszi indokolttá. Az utolsó választáson a kormány olyan többséget szerzett magának, amilyent akart, nincs tehát mentsége arra, hogy miért nem valósítja meg azt, amit a választásokon ígért. Azzal, ha minden harmadik községben egy élharcost megsegítenek, a kérdés még nincs megoldva. Nekünk nem az az álláspontunk, hogy segítséget adjanak, mi nem koldusai akarunk lenni a magyar életnek, akiket a kormány kegyéből kell talpraállítani.

Ebben az országban rendszerváltozásra van szükség. Hiába csábítanak engem, álljak be miniszternek, vagy másnak, ezt nem fogom megtenni. Nem tettem meg a multban, nem teszem a jövőben sem! Nem az a fontos, hogy ki a miniszter, hanem egy olyan rendszert kell ebben az országban létesíteni, amelynek alapja: a magyar falu életének megbecsülése és a falusi kisemberek boldogulása.

Harcz községnél az országút mentén nagy tömeg várta és ünnepelte Eckhardt Tibor, aki a németajkú választóközönség előtt a nemzeti kisebbségek kérdésével is foglalkozott. Hangoztatta, hogy közös erőfeszítéssel kell küzdeni azért a népi politikáért, amely németeken és magyarokon egyaránt segít.

- Az a kísérlet - folytatta -, amely a német kisebbséget horogkeresztes alapon akarja megszervezni, amely a németországi rendszert akarja átültetni, egy ember diktatúrájának jegyében uniformizálná az összes állampolgárokat. Ezzel a törekvéssel a kisebbségi jogok tiszteletbentartása össze nem egyeztethető. A másik veszedelem az volna, ha a németség, vagy más kisebbség nemzetiségi alapon óhajtana az ország politikai életében szerepet vinni. Egy német kisebbségi párt alakítása – akarva, nem akarva – szembenállítaná magával az egész magyar társadalmat.

Ami a horogkeresztes mozgalomban nemzetközi érték, azt a mi pártunk teljes mértékben vallja és hirdeti: ez a népi gondolat. A népi gondolat becsületes szolgálata kizárja azt, hogy a magyarországi nemzetség népi érdekei bármi vonatkozásban sérelmet szenvedjenek.