Divatbeszélgetés Bajor Gizivel

Divatról beszélgettünk Bajor Gizivel, aki néhány nappal ezelőtt érkezett haza ausztriai és olaszországi pihenéséről. Első meglepetés: a művésznő egyáltalában nincsen lesülve, arcszíne egészen téli.
- Szavamra mondom,-mondja-hogy semmi különleges új divatcsodát nem láttam. Nekem is feltűnt,
mennyire nem öltözködnek mostanában Rómában. Nem tudom, hogy azelőtt jobban öltöztek-e, mert most voltam először ott, de számomra nagyon különös volt, hogy Róma legjobb hoteljában, ahol laktam alig láttam mondain toalettet. Lehet, hogy az a háborús készülődések miatt van, de tény, hogy így van. Az estélyiruhák egyébként ugyanolyanok, mint nálunk, talán mégis annyi a különbség, hogy hosszabbak az uszályok és rövidebb kis kabátkákat viselnek hozzá.

Ugyanezt mondja Velencéről is, divatszempontból itt sem volt megelégedve.
- Szandál, szandál és még egyszer szandál a divat,- folytatja,-mindenki mezítláb jár. Szandál délelőtti ruhához, szandál délutánihoz és szandál persze az estélyihez is. Csak mezítláb sikkes megjelenni, és persze, a szandáldivattal kapcsolatban a köröm szépítés is nagyon divatos lett.
Hetenként háromszor is eljárnak az olasz dámák a pedikűröshöz festetni, csiszoltatni, lakkoztatni körmeiket. Egyébként piros és gyöngyház a divatos körömszín.

Egy pillanatig gondolkodik. Jaj, még valami,- jut hirtelen eszébe- bár nem tudom, el lehet-e mondanom...láttam és hallottam beszélni Mussolinit. Egészen más, mint filmen. Higgye el, nem túlzás, hogy mindenki megrészegül tőle. Rám is hitetlen vonzó hatással volt. Beszéd közben megáll, rámosolyog a tömegre és az ember hirtelen meg tudja érteni, miért imádja az olasz nép...

Ezután újra a divatról beszélgetünk és arra kérjük Bajor Gizit, írjon le újságunknak valamilyen különös szép kalapot. cipőt, szőrmét.
- Kalap! A legtöbb arcból kicsapott a kalap. Jóformán csak ilyent láttam. Cipőben, szőrmében, semmi újság.- Majdnem büszke, mikor ezt mondja: - Higgye el, Pest túltesz a külföldön. Igazán szépen, olcsón és jól csak itt lehet öltözködni. Én például odakint nem vettem egyetlen darabot sem. Az én jövő évi ruhadivatomról annyit mondhatok, hogy még egyszerűbb angol rongyokban fogok járni, mint eddig. Hiába, nekem csak az tetszik. Csak a sima, igénytelen, egyszerű vonalú ruha az eszményképem.