A vívóintézet szabályai

A vívóintézet terme a Szinháztéren a Sebastián-házban volt, falait a t. ns. megyék, kerületek, székek és városok által ajándékozott címerek ékesítették. Első vivómester idősb Friedrich Ferenc, második ifj. Friedrich Ferenc volt.

Első segéd Balog András, a második Keresztessy József aki itt kezdte meg dicsőséges vívómesteri pályáját. Vívóórák háromszor hetenkint, télen d. u. 2-5 óráig, nyáron reggel 6-9 óráig tartattak. Az első két vívómester évi 350-350 p. frt, az első segéd 100, a második 50 frt fizetést kapott, ami bizony még az akkori viszonyok mellett is édes-kevés volt. Az eltört kardok pótlására az első mester 100 pengő forintot kapott.

Az 1837. évi zárszámadás szerint a bevételek összege 2317 p. frt 18 krt, a kiadások 1908 p. frt 42 krt tettek ki, melyből házbér 350 frt.

Az intézeti rendszabályoknak melyek magyar, német, francia, olasz és angol nyelveken voltak kifüggesztve, érdekesebb pontjai a következők:
6. Minden tanuló köteles tudományait mással is közleni.
7. Minden illetlen beszéd, káromlás és pajkosság tilos.
8. Víváskor mindenki tisztességes ruhában legyen öltözve.
9. Az ejtett hibáért kinevetés tiltatik.
11. Minden vívó hideg vérrel legyen, sőt azon esetben se gerjedjen haragra, ha ellenfelétől felyül is mulatnék.
12. Csak gombos vesszővel, álorcza és keztyűben szabad vívni.
14. Ha valamellyik vívó ellenfelét valamelly mód megsérti, a sértő tüstént engedelmet kérni tartozik.
Ezeket az adatokat tartalmazza a kis füzetke. Talán nem volt érdektelen a magyar vívás története e forrásművét szerény soraimban ismertetnem. Vajha kedvet ébresztettem volna a nálam hivatottabbakban a további kutatásra.

Fodor Károly