Kint jártam a hegyen s a kosaram teleszedtem gyümölccsel
mire hazaértem a felét uton-utfélen elhullattam.

Hogy körülültük az asztalt, mindenkit jószivből kinálgattam
egy zöld héju alma maradt utoljára, gondoltam ez az enyém lesz.

Alig hogy nyultam utána, egy másik kéz is kinyult a tál fölé
idegen kéz volt, de hogy érintettem, árnyék suhant át a szivemen.

A gyümölcsből nem maradt nekem semmi, de sohse felejtem ezt az estét
tizen ültünk az asztalnál s egy lány, mintha gonoszul incselkedett volna velem.

Aztán felébredtem, mert mindez csak álmomban történt ilyen gyönyörüen
egyedül álltam a reggelben és éreztem, hiába is vágyakozom
a lány után, akit nem ismerek s aki talán engem se ismer.