A modern gyermekgyógyászat legfontosabb fegyverei

A diftéria megelőzését majdnem kifogástalanul végzi el a mai gyermekorvos. Azelőtt csak diftériaszérummal rendelkeztünk, amelyet a már fellépő fertőzés gyógyítására használtunk fel, nem mindig kielégítő eredménnyel. Az új diftéria-védőanyaggal ugyanúgy oltják be a gyermekeket, mint ahogyan ez a feketehimlő elleni védekezés céljából általánosan kötelező.

Az új diftéria-oltás körülbelül hét esztendeig védi meg a gyermeket. Valószínű, hogy a kultúrállamokban belátható időn belül ugyanolyan magátólértetődő lesz a diftéria védőoltás, mint a himlő esetében. Magyarországon eddig körülbelül 50.000 gyermeket oltottak be és tettek védetté az elmult évtizedek e legfélelmetesebb gyermekbetegségével szemben.

A csecsemőknek - a nyári bélhuruttól eltekintve, amelyet az orvostudománynak nagyjából sikerült legyőznie - legveszedelmesebb ellenfele az őszi, téli és tavaszi hurutos fertőzés. Ezekről a hurutokról, amelyeket régebben meghűlésnek neveztek, kitűnt, hogy kivétel nélkül fertőző eredetűek.

A csecsemő számára az egyszerű nátha, amit a felnőtt úgyszólván észre sem vesz, katasztrofális lehet. Igen könnyen szövődnek a csecsemőkori hurutos fertőzések tüdőgyulladással. Tekintettel arra, hogy a hurutos fertőzések sajátos gyógyszerét nem ismerjük, a csecsemő „meghűléseinek” legjobb ellenszere a megelőzés.

Az anya, vagy bárki más, aki a legjelentéktelenebb náthában szenved, a csecsemőhöz csak frissen mosott kézzel és orrot, szájat elfedő kendővel közeledjék. A gyermekgyógyászati pavillonokba, főleg a koraszülött-osztályokba, hurutos megbetegedések idején egyáltalában nem volna szabad beengedni a felnőtteket.

Rájöttünk arra is, hogy a gümőkóros (tüdővészes) fertőzések a gyermekeket sokkal több esetben támadják meg, mint eddig hittük. Az úgynevezett Pirquet-reakcióval, amely rendkívül érzékeny módszer, megállapítható, hogy tizenhétesztendős korig a gyermekek 90%-a ment át gümó-kóros fertőzésen, mégpedig elsősorban csecsemő- és kisgyermekkorában. Ezeknek a fertőzéseknek egyrésze önmagától meggyógyul, másrésze azonban nyílt tuberkulózissá változik. A modern gyermekkórházakban a Pirquet-vizsgálatra pozitívan reagáló gyermekeket külön osztályokba helyezik el.

Megváltozott felfogásunk a gyermekeknek adható gyógyszerek mennyiségéről is. Azelőtt azt hittük, hogy a csecsemőnek veszély nélkül adható a felnőttek gyógyszeradagjának huszadrésze. Kitűnt, hogy a csecsemőadag gyógyszerenként változik. Általánosítani nem lehet. Előfordul, hogy a felnőttadag huszadrésze teljesen hatástalan viszont arra is van eset, hogy ez a mennyiség megmérgezi a gyermeket.