Három éve akar betöri Dévény felől a lila szín!

Most újult erővel jelentkezett. Minden hangadó párizsi nagyszabó őszi kollekciójában felbukkan. Száz ruha közül- tíz lila. Vagy öt. Vagy egy. Elég ez ilyen erős és kimondott színből ahhoz, hogy valóban divat legyen. Mert az!
*
A lila gazdag árnyalatsorozatát franciák találták fel! Neve is náluk sok: mavue, violet, évégue, orehidea, lilas- ki tartja mind számon? Ez egymaga elárulja, hányfélét kevernek. Igaz-e, hogy a lila szín ápolásához kell annyi százalék dekadencia, amennyit a francia „túlkúltúrának” tulajdonítanak? Ki tudja? Tény az, hogy méla szín. Vállalták félgyásznak. Letompítja az életörömet: egy kissé ködbe és lemondásába mártja. Ezért oly finomult. S a maga óráján: ezért szép.
*
Nálunk mindig nagy fenntartással fogadták. Öregít, mondják egyesek. Csak szőkének előnyös s a barnát különösképpen feketíti, mondják mások. Lám, ez valójában, babona! Mert a mai kozmetikával nincs az, hogy ne lehetne hozzáárnyalni az arcot a lila palettához. És ha az arc üdén és érdekesen világít a lila keretben is: akkor már nincs az a hajszín, amely ütheti. Ellenben mindenesetre fontos kérdés, milyen árnyalatú lilát fogunk ki magunknak.
Rettenetesen mellé lehet nyúlni!
Épp lilában! Ha van méla szín, amely ordíthat rajtunk, az egyenesen a durva és kelletlen plakátszín, a ruhacélra rosszul kevert lila. Vigyázat!