Köd ül a pesti uccán s jóformán ebédidőn már homály borul a járdára, amit piros és kék villanással felhasználnak a fénybetűk. A párába takart uccákon csillogva jelennek meg a cégnevek s maga az ucca is olyan ünnepi lesz, mint a nagy, égőgyertyás karácsonyfa. Mindenki siet valamit venni karácsonykor, annak, akit szeret, mindenki ugyanazt hajszolja, hogy vehesse: örömet! Ki mennyit tud elérni fillérjeiből. De van úgy, hogy a kis ajándék is nagy öröm. Csak szeretettel kell megválogatni...
Egyáltalán, ahogy került fordult velünk a sors itt Magyarországon: divatba jöttek a kis ajándékok.
Hiába tudjuk például, hogy Nyugaton ismét erősen vezet a nagy ékszer. Tudjuk, de nem követjük, legalábbis nem széles rétegben, mert ugyan-miből? Ellenben apró csecsebecsékért, finommívű emlékekért, díszítő tárgyakért és- erősen első rajvonalban-ékszerutánzatokért zsúfolásig megtelnek az ilyesmit kínáló boltok.
Persze, ebben a műfajban is van, ami most kedvenc és van, ami hátrább szorult. (Például a tavaly felkapott gomblyukórát strassz vagy sportkeretben) a divatélen járó hölgy már nem tűzi ki. A flapjackek láza is lelohadt. Viszont divat-például- az aránylag olcsó tenyészgyöngy és a gyöngyutánzat. Nemcsak füzérben, de gyűrűnek és fülklipsznek is. A kerámia erősen kiugrott! Ellenben a divat szeszélye itt is megmutatkozik, mert a modern kerámiának túlsúlyra kapott vetélytársa a régies és a kezdetlegesen paraszti stílus.
Divatosak ezen kívül a régi (francia, angol, olasz) kastélyberendezések használati tárgyai, kis keményfaasztalkák, lakkfestésű barokktálcák, pergamen-ujságtartók és lámpaernyők, ón, réz és kovácsoltvas miegymás, kézi szőttesek, gyertyatartók, brokátok-hogy az üvegholmiról se feledkezzünk meg. Nem, az idei poharak, kancsók, kulacsok és kelyhek szintén nem esküdtek fel az éhenhalásra. A díszítő stílus előrerohanása és jövőt kiépítése ( a világnézetek harcával karöltve) ezidén, úgylátszik, szintén léket kapott.
Divat a nagy zsebkenő karácsonyi ajándékul, színesmintás vagy egyszínű lenbatisztból és zsorsettból. Aki viseli, kézben tartja, övre fűzi vagy nyakba köti, sálnak: épp csak zsebkendőnek nem használja. Mulatságos minták is akadnak, persze, az ilyeneket Schiaparelli vagy Piquest gondolta ki. Például: sürgőnyzsebkendő, amelynek fehér creperomainjén fekete és piros sürgőnyletű csupa jó hírt hoz- angolul: Mary eljegyezte magát. Daisynek ikrei születtek.. Sorsjegye százezer dollárt nyert..Vagy naptárzsebkendő. Halványkék alapján sötétkék betűk száguldanak keresztül-kasul a hónapok angol és francia neveivel s tetejükbe rányomták, diadallal, pirosan, mindenféle, hogy 1937-mintha tiszta örömet ígérne. Rendben van. De azután minden jó kabala-zsebkendő váltsa is be ígéretét!
Kis ajándék még: a könyv, ellenben ennek sulya és szellemi értéke lehet. A könyvnek-jegyezzük örömmel ezidén komoly divatja van. Bizonyára, mert el is találja a kor lélektanát. Egy sereg vágyálom telejesül általa.
Kíváncsiak vagyunk egykori nagy emberekre-vagy távoli világokra, amelyeket nem láthatunk soha! A könyv elhoz elénk egykori nagy embereket és elvisz messze világokba. Itt van II. Rákóczi Ferenc, a magyar múlt legregényesebb korszakának legregényesebb hőse, a szomorú király, aki mindent semmiért áldozott. Herczeg Ferenc írta meg Pro Libertate címen a tárogatószavú hőstörténetet. Itt van Nagy Lajos királyunk, akinek köd és tömjénfüst vette körül alakját, de most, Gulácsy Irén szemével, látvalátjuk. Itt Mátyás királyunk, Mathias Rex, a renaissance – titán, akit Harsányi Zsolt támasztott fel halotti poraiból. És a másik Mátyás-könyv a Szép Ernőé, amelyben a költő feldolgozta, mindazokat a meséket, emlékeket, amelyek századok óta Hollós Mátyás királyunkról keringnek. És a napnyugati renaissance? Egy forróéletű királyné, Medici Katalin elevenedik meg az angol Watson magyar verziójában. Távolországok mely élő emberei és misztikuma? Priestley könyve, „Farascay, az álmok szigete” idéz fel déltengeri tájakat, csendesóceáni partokat, mindenestül. Vagy „A világ csodái” tükrözi mindazt a csodás valóságoz, amit a mai felnőttnek és serdülőnek tudnia kell. Szabó Zoltán Tardi helyzete pedig a földet túró falusi magyarság életmódjával, vívódásaival ismerteti meg az olvasót.
Nincs oly vitorlás, mint a könyv- írja egy angol kőltő- Útra kelhet az szegény. Mindenkié, mert egyszerű: az emberlélek szekere...
