A cellofán anyaga

A kémiai technológia évről-évre több és több mesterséges nyersanyagot termel. A régebbi műselyem, műgyanta, mesterséges viasz, fémesített fa, folyósított szén, számos színtétikus festőanyag és gyógyszer mellett az újabbak közé tartoznak az átlátszó csomagolóanyagok, amelyek között a cellofán a legismertebb. Leggyakrabban a befőttes üvegeken látjuk a régebbi pergamentpapiros helyett, de mindjobban terjed mint csomagoló, borító anyag.

A cellofán gyártása, éppúgy, mint a műselyemé, a cellulózéből indul ki; mindkettő cellulózekészítmény, anyaguk teljesen azonos és csak az a különbség közöttük, hogy a cellofán vékony lapok, lemezek, a műselyem pedig finom fonalak alakjában készül. A háziasszonyt talán meg is lepi, hogy a befőttes üvegeket elzáró cellofán és a műselyemharisnya ugyanannak az anyagnak másféle megjelenési formája.

A cellulóze.

A növényi sejtek fala javarészt a cellulózének nevezett vegyületből áll. Legtisztább alakban a gyapot szálaiban található meg. Mint vegyület, a cellulóze az összetett cukrok (poliszaccharidák) csoportjába tartozik és molekulája sok egyszerű cukormolekula összefűződése által jön létre.

A legközönségesebb cukor a szőlőcukor (más néven glukózé, burgonyacukor). A szőlőcukor molekuláját a kémia tanítása szerint 6 szénatóm, 6 oxigénatom és 12 hidrogénatom alkotja, tapasztalati képlete : C6H12O6; ezek közül 5 szénatóm és egy oxigénatom hatszögletes gyűrűt alkot, amelyhez 4 -OH (hidroxilgyök és egy -CH2OH gyök (primer alkoholcsoport) csatlakozik (1. ábra).

Az egész molekula a valóságban kb. 075 milliomod milliméter (0.75 mľ) átmérőjű. A szőlőcukor kristályai sok trillió ilyen molekulából állanak. A szőlőcukor képletét a Haworth-féle írásmód szerint írva a 2. ábrán látjuk; a vastag vonalak a hatszög felénk fordított oldalát jelentik; fontos az egyes kapcsolt gyökök felfelé vagy lefelé mutató iránya is.

Két szőlőcukormolekula víz kilépésével kettős cukorrá egyesülhet, amelynek cellobióze a neve és tapasztalati képlete C12H22O11. Szerkezeti képletét, valamint a molekula térbeli felépítését a 2. és 3. ábra tünteti fel.

Az eredeti szőlőcukormolekulákat egy oxigénhíd köti össze, a két primer alkoholcsoport közül pedig az egyik baloldalt, a másik jobboldalt helyezkedik el. A közönségesen ismert répacukor ennek a cellobiózének „édes” testvére és tőle csak a gyökök térbeli sorrendjében különbözik.

A cellulóze szerkezete sok, az ipar szempontjából fontos tulajdonságra vet fényt. Nemcsak a természetes rostok, hanem a műselyem fonalai is nagyjában ugyanilyen méretű kristályelemekből állnak, természetesen úgy, hogy a pálcikák hosszirányai legnagyobb részben a fonál irányában feküsznek. A cellulózéból készült filmekben, például a cellofánban a kristályelemek szintén CD hosszirányaikkal a film felületével párhuzamosan helyezkednek el, de egyszersmind AC átló iránya is benne fekszik a film felületében.