Három politikus az erdélyi magyarságról és a dunai népek együttműködéséről

Kolozsvár, július 18.
A „Keleti Ujság” vasárnapi száma folytatja azt az ankétot, amelyet gróf Bethlen Istvánnak - lapunkban is megjelent - nyilatkozata vezetett be a Magyarország - Románia közötti megegyezés feltételeiről. Az erdélyi magyar párt hivatalos lapja három budapesti politikust szólaltat meg, egy kormánypártit is két ellenzékit.

Kenéz Béla azzal kezdi nyilatkozatát, hogy gróf Bethlen István akcióját minden tekintetben helyesli, törekvéseit a román-magyar modus vivendi megteremtése érdekében példamutatónak és követésreméltónak tartja.

Annak azonban, hogy sok tekintetben egymásra utalt két ország hivatalos körei egymással egyenes érintkezésbe lépjenek és tárgyaljanak, csak akkor van értelme, ha Romániában is őszintén él a kívánság a vállalt szerződések és kötelességek betartása iránt. Olyan jogok védelméről van szó, - mondja Kenéz - amelyek a békeszerződés által biztosított jogoktól függetlenül is méltányos emberi jogok, másfelől olyan tét forog kockán, amely a két ország békéjét és fejlődését jelenti.

Rendkívül érdekes Friedrich István nyilatkozata:
- A közeledés híve vagyok, - hangoztatja Friedrich - Bethlen nézeteit tekinteteit sok tekinteben osztom, elvégre ő specialistája az erdélyi kérdésnek.

Véleményem szerint először kultúrális téren kell közeledésnek létrejönnie, azután következhetne a gazdasági kapcsolatok kimélyítése és végül a sajtó terén mindkét oldalon a hangok mérséklése. Ha ezzel megvagyunk, akkor egész bizonyosan olyan légkör alakulna, amelyben nézetem szerint a továbbiakról is beszélhetnénk.

Azok, akik az összes politikai és lélektani nehézségeket egy csapásra szeretnék elintézni, sokat akarnak markolni és semmit sem fognak. Fontos, hogy semmiféle lekötöttségünk ne legyen bármelyik nagyhatalom irányában. A cél: békés modus vivendit kell teremteni Közép-Európában!

Bajcsy-Zsilinszky Endre, a kiváló publicista nyilatkozatát közli ezután a „Keleti Ujság”. Bajcsy-Zsilinszky Közép-Europa függő kérdésének rendezése szempontjából messzemenő politikai távlatú érdekközösséget lát Románia és Magyarország között, mert sem a magyarok, sem a románok nem szlávok és nem germánok, másfelől pedig a két nép geopolitikai elhelyezése oroszok és németek között természetes együttműködésre utalja őket.

– Szerintem - így folytatódik Bajcsy-Zsilinszky nyilatkozata - magyar részről nem tehetünk túlságos sokat, mert a kérdés fogantyúja sokkal inkább román kézben van. De magyar részről is kerülni kell minden szenvedélyességet a politikai vitákban, főleg a sajtóban és erősebben kellene hangsúlyozni azt a dunai gondolatot, amely geopolitikailag sorsközösségbe fűzi a dunai népeket.

A dunai gondolat erősebb hangsúlya nyugat felé is megnyugtatóan és kibékítően hatna. Annál többet tehetnénk a cél érdekében román szomszédaink úgy is, mint állam, s úgy is, mint nemzet.

Mindenki egyetért Bethlen István gróffal abban, hogy a legtermészetesebb és legegyszerűbb megoldás az volna, ha Románia és Magyarország közvetlenül tudna egymással megegyezni az erdélyi magyar kisebbség ügyében.

A román-szovjetorosz szövetség gondolatának elejtése és az ennek nyomán bekövetkezett lengyel-román közeledés újabb komoly politikai alap lehetne a magyar-román közeledés számára.

Azzal azonban tisztában kelt lenniük a románoknak, hogy még egy modus vivendit is lehetetlen létrehozni a két ország között a romániai magyar kisebbségek ügyének megnyugtató rendezése nélkül.