Az ember most már ott tart, hogy bizonyos szűk területen harcba tud bocsátkozni a természettel. Valamikor csak rettegett félelmetes jelenségeitől: az égiháborútól, a villámcsapástól, az orkántól, a földrengéstől, a sziklaomlásoktól és a zabolátlan vizektől. Ez az ősi, páni félelem millió évek után ma is él az állatban: a ménes megszalad a közelgő vihar elől, a juhok reszketve összebújnak, a madár, a macska riadtan menekül, amikor az első szélroham végigseper a tájon.

Ebből a rettegésből született az embernél az imádkozás, a jó és rossz szellemnek képzete. A gyönge ember - mi mást tehetett volna? - elbújt a baj elől, szorongásában segítségért könyörgött és engesztelő áldozatokkal próbálta megbékíteni a haragos erőket. Később felismerte, hogy a természet gépezetét kérlelhetetlen örök törvények mozgatják, amelyek nincsenek tekintettel az emberre, de ugyanakkor ráeszmélt arra is, hogy a természet nagyszerű lehetőségeket kínál minden élő lénynek, csak élni kell tudni velük.

Száz és száz évek során könyörgésre fogta a dolgot. Ezer és ezer formában próbálta megengesztelni a természeti erőket. Az emberáldozattól a szimbolikus virágáldozatig brutális, és poétikus módon iparkodott megbékíteni a fenyegető erőket. Minden tudománya ellenére még ma is istentől kéri a segítséget, ha baj közeledik, de azért - parányi területen - felveszi a harcot is, hogy megmentse keze munkáját. Világszerte a tudományos intézetek százai foglalkoznak a természetadta problémákkal és tudósok ezrei törik a fejüket a megoldásokon.

Millió és millió mezőgazda aggódva figyeli ezt a munkát. Az élete tragikus. Egyik szeme a földön, a másik az égbolton állandóan érzi a maga szörnyű tehetetlenségét. Retteg az aszálytól, a jégtől és a fagytól. Reggel ott áll a viruló határban és boldogan szemléli a föld gyönyörű áldását. Délre jégtől sujtottan, élettelenül a sárban hever minden, ami néhány órával f pompájában mosolygott. Irtóztató a pusztulás és szörnyű a fájdalom, amely a dolgos gazda szívét hasogatja!

Más kép. Dús a szőlő, üde, zöld, csupa élet. Aranysárgán megy le a nap. A tiszta, holdfényes éjszakában, mint a rabló, közeledik a - fagy. Reggelre fekete, halott minden. Egy esztendő munkájának vége!

Természetes tehát, hogy az ember a maga tudományát elsősorban ennek a védelemnek a szolgálatába állítja. Kis, lokális jelentőségű eredmények már mutatkoznak is, de mik azok az egészhez viszonyítva? A tudomány egy-egy helyen meg tudja csapolni a felhőt - de csak akkor, ha van. Az aszály ellen öntözőrendszereket tud építeni, a jégfelhővel is harcba bocsátkozik és durva viharágyújával elkergeti a maga határából.

Ujabban erősen megszaporodtak a kísérletek, amelyek a fagy elhárítását célozzák. Két tudománynak kell összefogni ezen a téren: a meteorológiának, mint őrtálló és figyelő szervnek és a növényélettani kutatásnak, amely a gyógyító orvos szerepét játssza.

Németországban. Trierben működik egy ilyen intézet, az „Institut für Klimaforschung.” A német tudósok a fagy elleni védekezés – céljából hosszú megfigyelés után többféle eljárást állapítottak meg, amelyek közül - furcsán hangzik - a szőlők fűtése vált be a legjobban. Hét-hét méter távolságban külön e célra szerkesztett csőszerű kályhákat állítanak fel a szőlőkben s a kályhákat a legolcsóbb barnaszénnel fűtik. A sűrűn beültetett, magas karózású szőlőkben a meleg még a szabad ég alatt is annyira megreked, hogy megakadályozza az indák és a virág elfagyását.

Másik védekezési eljárásuk: a köd. A fagy tudvalevően úgy következik be, hogy tiszta, felhőtlen éjjeleken nincs, ami a föld melegének gyors kisugárzását hátráltassa. Mesterséges ködöt bocsátanak tehát a szőlőkre. A lomhán elterpeszkedő köd, mint sűrű kárpit terül el a talaj fölött és visszaveri a földre a gyorsan elillanó meleget. Megint másik módszer a szőlők körülültetése erdővel. A fák feltartóztatják a hegyről „leguruló” fagyot és így védik meg a pusztulástól a termést.

A magyar földmívelésügyi minisztérium természetesen szintén rendelkezik hasonló célú tudományos intézettel. A szőlő- és borgazdasági kísérleti állomáson szorgos munka folyik, tudósai ismerik a külföldön már elért eredményeket, de működésüket elsősorban a speciálisan magyar viszonyokra állítják be.