Az agykéreg kutatása, az agy központjai

Természetesen az embernek van a legjobban fejlett agykérge. Állati agy is lehet nagyterjedelmű, de kéregállományból, vagyis agysejtekből az embernek van a legtöbb.

Az agykéreg kutatásának legmeglepőbb eredménye, hogy a kéreg különböző szakaszai különböző munkát végeznek. Már a mult század első éveiben kimutatta egy zseniális osztrák orvos, hogy a szürke kéreg egymással összeköttetésben álló, de mégis bizonyos mértékig önálló központokra oszlik. Igaz, hogy e központok valódi jelentőségét nem fogja fel helyesen.

Azt hitte, hogy a kéreg körülhatárolt mezői egy-egy érzelem vagy képesség székhelyei. Azt képzelte, hogyha megvizsgálja valakinek u koponyáját, a különböző szakaszok fejlettségéből megtudja állapítani az illető jellemét és képességeit.

Megfigyelte például, hogy veszekedős természetű ismerősei fültövében a koponyán kis gumó van, ezért az agynak erre a területére helyezte a civakodás vágyának székhelyét.

A „szerelemvágy” székhelyét a tarkó tájékán vélte felfedezni, mert egy hisztérikus nőismerősének ez a testrésze feltűnően meleg szokott lenni (!). A zenei képességek központját a halántékon kereste, mert egy ötesztendős zenei csodagyerek halántékán kis dudorodást figyelt meg.

Ma tudjuk, hogy az agy efféle térképezése képtelenség. Az agy kerületekre és központokra való felosztása azonban helyes, csakhogy e felosztása sokkal reálisabb.

A rostok és sejtek útvesztőjében

A szürke kéreg sejtjeiből hosszú nyúlványok indulnak ki. Ezeket persze csak többszázszoros nagyítással lehet észrevenni a mikroszkóp alatt. A nyúlványok idegrostokká, idegekké válnak össze. Az idegek vezetik az utat az egyes központok felé.

De milyen végtelenül bonyolult, kanyargós utak ezek! A rostok állandóan keresztezik egymást, egyik ideg összefonódik a másikkal, az egyes központok nemcsak a test különböző szerveivel, hanem a többi központtal is összeköttetésben állnak, egyszóval a legkomplikáltabb telefonhálózat gyerekjáték az agypályák szédítő tömkelegéhez képest.

Végtelen türelem kell az agy szürke állományának tanulmányozásához és annak megfigyeléséhez, hogy merre futnak le a belőle kilépő idegrostok.