Példátlan botrány a káposztásmegyeri lóversenyen

A tömeg kőzáport zúdított a totalizatőr és a büfé ablakaira.

Húsvét vasárnapján a káposztásmegyeri lóversenypályán rendezte meg idénynyitó versenyét az Úrlovasok Szövetkezete. A verseny hatodik futamában a totalizatőr kasszák előtt hirtelen olyan botrány tört ki, amilyenre eddig a magyar lóversenyek történetében alig akad példa.

A hatodik futamban négy ló állt starthoz: Farandole, Epizod, Napfelkelte és Cica. Az indító elhelyezkedett a pálya mellett, a lovak nekiiramodtak a gyepnek, a következő pillanatban három ló lovas nélkül repült ki a starthelyről, míg a negyedik lovasával együtt állva maradt.

Első percben senki sem tudta mi történt. Az egyik lovat sikerült a kanyarodóban elfogni, a másik kettő azonban lovas nélkül is teljes sebességgel futotta az úgynevezett „Villámverseny” 900 méteres távolságát. Ez a két ló éppen a verseny két legjobban fogadott lova, Epizód és Farandole volt. A két paripa a versenytáv lefutása után hirtelen irányt vett és meg sem állt Alagig, az istállóig. Az elfogott lovat, Cicát visszavitték a starthelyhez. A közönség egyszerre észrevette, hogy felhangzik a startot jelző csengő és Napfelkelte és Cica, Müller és Krimza zsokékkal máris a célegyenesbe fordulva versenyez. A két versenyző még a célba sem ért, amikor a közönség már tomboló zajjal fenyegetően követelte, hogy semmisítsék meg a versenyt.

Ezt a pótfutamot megelőzően ugyanis a totalizatőr-kasszáknál rövidzárlat támadt, a gépek nem működtek és a közönség fogadását már nem tudták felvenni. Az előző futamok is sorozatos favoritvereségekkel végződtek s az elkeseredett közönség most minden veszteségét ezen a futamon szerette volna behozni. Izgalmas pillanatok következtek. A nézőtér második helyén ekkor már hangorkánná fokozódott a kiáltozás, öklök emelkedtek a levegőbe, kődarabok repültek át az első hely előkelő közönségének soraiba. A közönség fejvesztetten menekült fel a tribünökre, mire valóságos kőzápor zúdult a büffé és a kasszák ablakaira.

A pályán dr. Nagy Béla rendőrfogalmazó tartott ügyeletet. Amikor látta, hogy a helyzet egyre veszedelmesebbé válik, utasítást adott Vargha István rendőrfelügyelőnek, hogy azonnal kérjen segítséget a Mosonyi uccai rendőrlaktanyából. A pályán ugyanis mindössze öt rendőr teljesített szolgálatot. Nagy fogalmazó közben átugrott a harctéren, bátran és elhatározottan a zajló tömeg elé lépett és karját magasra emelve igyekezett lecsillapítani a felháborodott embereket.
Tessék nyugodtan maradni! – kiáltotta stentori hangon. – Azonnal beszélek az igazgatósággal! …. Várjanak türelemmel néhány percig!
A pillanatnyi nyugalmat felhasználva, felsietett az igazgatósági emelvényre, ahol gróf Szirmay Sándor, Geist Gyula és vitéz Horthy István tábornok igazgatósági tagokat felkérte arra, hogy húzassa fel az óvást jelentő kék golyót. A következő pillanatban felrepült az előbb már jóváhagyott verseny után a kék golyó. Ugyanekkor megszólalt a megafón:
Sürgősen kérjük a pályaorvost a mázsaházba!
Ujabb izgalom hulláma morajlott végig a tömegen. Pillanatok alatt elterjedt a hír, hogy a három zsoké, aki a hatodik futam startjánál lezuhant a ló hátáról, súlyos sérüléseket szenvedett.

Rózsa Lászlónak, az Epizód lovasának jobblába, Sós Pálnak, a Farandole lovasának pedig a bordája törött el s mindkettőjüket súlyos állapotban kellett beszállítani a pestújhelyi gróf Károlyi kórházba.

A pálya bejáratához ebben a pillanatban érkezet meg nagy szirénázással a Mosonyi uccából kihívott rendőri riadóautó, amelyről Kóczián János felügyelő vezetésével harminc rendőr szállt le és nyomult be a pályára. A rendőrök körülvették a tüntetőket és visszanyomták őket, nehogy további kárt okozzanak. Az igazgatóság döntése pedig még egyre késett. Most már olyan óriási volt a kiabálás és a zűrzavar, hogy a megafón hangja is elveszett benne. Amikor a lárma végre elült, ismét megszólalt a megafón s bejelentette, hogy az igazgatóság az Epizódra és Farandolera elhelyezett téteket saját pénztárából visszafizeti.

Időközben ugyanis a totalizatőr-kasszák a győztes lóra, a hetes startszámú Napfelkeltére már kifizetették az osztalékot. A megafón bejelentésére újabb tumultus támadt- A fogadók ugyanis időközben már eldobták a tikettjeiket s a kincskeresők elkeseredett hada most egymást letaposva rohant a pénztárak felé, hogy a földön szétdobált, összetaposott tikettek között megkeresse azokat, amelyek ezt a két lovat fogadták.

Pillanatok alatt a földön gomolygó csoportok keletkeztek, amelyek egy-egy jegyért valóságos közelharcot vívtak. A rendőrség végre erélyesen helyreállította a rendet. Az igazgatóság a visszafizetést azzal indokolta, hogy szabálytalanul, idő előtt zárták le a totalizatőr-pénztárt. Az Úrlovasok Szövetkezete nyomban szigorú vizsgálatot indított: kik terhel a felelősség? Csakhamar megállapították, hogy a balesetek és az ebből keletkezett óriási zürzavart a hibásan működő startgép okozta.

Az Úrlovasok Szövetkezete az általános megdöbbenést keltő botrányról a következőkben nyilatkozott:
A Villám-díjat a versenyszabályoknak megfelelően futottak le. Epizód és Farandole a starter kezében voltak, de megváltak lovasaiktól a startnál. Harangütés után a második két lóra a kifizetés szabályszerűen megtörtént. Miután a bizottság meggyőződött arról, hogy egyesek a totalizatőr hibás működése következtében nem tudták fedezeti tétjeiket elhelyezni, úgy intézkedett, hogy az Epizódra és Farandolera a totalizatőrnél elhelyezett tét- és befutófogadások tétjeit a szövetkezet sajátjából kifizeti.

Újságunk beszélt gróf Szirmay Sándorral, az Úrlovasok Szövetkezete elnökével is.
Végtelenül sajnálom az esetet – mondotta – hibánkon kívül történt. Anélkül, hogy ebből a precedenst teremtenénk, elmentünk a méltányosság legmesszebbmenő határáig. A szövetkezetet ebből kifolyóan közel tízezer pengős károsodás érte.