A buzapiac nemzetközi helyzete és a belső értékesités kilátásai

Irta Rege Károly dr. tőzsdetanácsos, az OMGE főtitkára

A nemzetközi buzapiac általában a háborus tartalékolások állandó hatása alatt áll.
Európa számol a közeli háboruval, amiért is minden ország igyekszik biztositani a maga mozgósitási készletét, ami félévtől egy évi szükséglet tartalékolását jelenti. A háborus tartalékolást Anglia kezdte meg és utána a többi nagy államok, közöttük Franciaország és legutóbb már Svájc is megkezdette a vásárlást.

A világ terméshelyzete az idén kedvező előjelekkel indult,
mert az amerikai jelentések szerint az Egyesült Államok idei termését átmeneti készlettel együtt 324 millió q buzára becsülik, ugyancsak Kanadában is – kevés kivétellel – a terméskilátások megfelelők. Argentina idei buzakivitele 23 millió q körül lesz.

A nemzetközi buzapiacon az irányzat egyenetlen.

Csikágóban 14.50, Winnipegben 21.18, Buenos Airesben 13.08, Liverpoolban 18 és Rotterdamban 17.26 pengő a buza q-kénti ára. Általában azt tapasztaljuk, hogy Rotterdamot, a buenos airesi tőzsdét, Csikágót a hó elejétől a hó közepéig tartó szilárdulás jellemezte, míg azóta az árak csökkentek. Liverpoolban, Winnipegben az árak május elseje óta 1.30 pengővel emelkedtek, ami a belföldi nagyobb keresletnek tulajdonitható. Az európai terméskilátások, kivéve az olaszországi és a franciaországi helyzetet, ezidőszerint jók, ugy, hogy Európa az idén normál buzaimporttal számol, természetesen a háborus tartalékolásokon felül.

Nálunk a hideg és száraz kedvezőtlen tavaszi időjárás
mellett a vetések kissé visszamaradtak. Az ősziek megfelelően bokrosodni nem tudtak, a tavasziak pedig kissé egyenetlenül keltek és a hideg miatt visszamaradtak. A legutóbbi melegebb esős májusi időjárás javitott a vetéseken és igy a terméskilátásokra kedvező hatást gyakorolt.

Kivitelünk az idén a tavalyi gyenge termés következtében
előreláthatólag normális kivitelünknek a felét fogja kitenni, ami buza- és lisztkivitellel együtt előreláthatólag 2.6 millió q lesz. Eddigi buzakivitelünk április 30-ig 1,765.000 q volt, amiből osztrák relációban 797.000 q, svájci relációban 540.000 q, exkliring relációban és kisebb államokban 438.000 q került kivitelre. Az idén 500.000 q lisztkivitellel számolunk és igy az uj kampány elejéig előreláthatólag 2.6 millió q-át fog kitenni a buza- és lisztkivitelünk együtt.

A belföldi buzaárak egyrészt azért tartják magukat nálunk, mert a malmok belföldi szükséglet céljára keresik a buzát, másrészt az elmult évben különösen Borsod, Zemplén és Heves megyékben gyengébb volt a termés és igy a hiányt másutt kénytelenek beszerezni.

A kormány az idén is,
kivéve a kötött relációkat, a buzakivitelnél a teljes szabadság elvét tartja fenn, ugyanugy, mint a mult évben a svájci kivitelnél történt, ami nagyon jól bevált. Ugy Olaszország felé, mint Németország felé ebben az évben nagyobb kivitellel számolhatunk. Olaszországban a márciusi nagy szárazság okozott károkat és igy buzában jóval nagyobb lesz a bevitelük, mint más évben. Németország felé pedig az Ausztriával való egyesülés után szintén nagyobb kivitellel számolhatunk.

Amennyiben tehát egy jobb termésév köszönt reánk
az idén, nem kell tartanunk attól, hgy a kivitelnél nehézségek lennének, mert a mai európai háborus készülődések mellett bármilyen tételben el tudunk helyezni buzát, gyapjut, stb. az európai piacon, megfelelő árak mellett.


A terméskilátások és a belső értékesités


A termés pontos eredményeiről
és ezzel kapcsolatban várható kiviteli fölöslegek pontos mennyiségéről ma még, junius első felében, korai volna végleges eredményt mondani, hiszen a gyakorlatból tudjuk, hogy sok esetben az aratás megkezdése előtt néhány héttel dőlt csak el a terméseredmény sorsa. Az időjárás szeszélye folytán a most következő néhány héten belül sok minden megtörténhet. A gazdák tehát ma még nem igen számolják a várható termés mennyiségét, hanem inkább csak általánosságban reménykednek és bizakodnak. És ez a reménykedés akörül forog, hogy a tavalyi 19.5 millió métermázsás buzaterméssel szemben az idén a legnagyobb valószinüség szerint nagyobb lesz a termésünk és lényegesen felül fogja haladni a 20 millió métermázsát.

A belső értékesités kérdése még szintén nincs eldöntve.
Az eddigi alakulás szerint ugyan a mostani árak kedvezőek az eladásra, mert a budapesti tőzsdei jegyzés szerint 25 pengőn felül állanak. Nem lehet azonban előre látni a későbbi alakulást, amikor már a külföldi értékesités és a világpiaci árak tekintetében is világosabban kialakult helyzettel állunk szemben és ez fogja véglegesen eldönteni a belföldi áralakulás további sorsát.

Egyelőre a kormány még nem döntött afelől,
hogy meg fogja-e állapitani a belföldi forgalomban a gazdák részére elérhető minimális árakat. Valószinünek látszik, hogy a későbbi áralakulás során erre az intézkedésre, az előbbi évek kedvező tapasztalatai után, az idén is sor fog kerülni.

Viszont a termelők részére esetleg biztositandó minimális árak
megállapitására esetleg azért lehetne szükség, hogy a nemzetközi piacon előállható jelentékenyebb árcsökkenéssel szemben is a termelőket minden körülmények között megillető és a termelés tényleges üzemi költségeit fedező minimális árak, mindenképpen biztositva legyenek. Azonban a mostani világpiaci helyzetből kiindulva, az árak tekintetében a gazdákat kellemetlen meglepetés aligha fogja érni, főképpen azért, mert – mint fentebb emlitettük – az általános háborus készülődések folytán mindenütt nagy tartalékolásokat terveznek és már jóelőre igyekeznek lekötni a buzakészleteket, ezzel pedig természetszerüen a világpiaci árak szilárdulását segitik elő.