Hodzsa, Henlein és Hlinka Csehszlovákiáról

Prága, március 27.
Egész Csehszlovákia kíváncsian várja Hodzsa miniszterelnök hétfőn rádióbeszédét, amelyben a szudétanémetek és a többi kisebbség helyzetével foglalkozik. Kormányköröken azt híresztelik, hogy a miniszterelnök nagyszabású engedményeket és nemzetiségi reformokat fog bejelenteni, amit megerősít az a nyilatkozgat, amelyet Hodzsa a Paris Soir külpolitikai szerkesztőjének, Sauerwein-nek adott.

Arra törekszünk, - mondotta – hogy modus vivendit találjunk. A szudétanémet kérdést meg akarjuk oldani. Az előkészítő munkálatok természetesen hosszadalmasak voltak, mert azok az intézkedések, amelyeket meg kell tennünk, a gyakorlatban rendkívül bonyolultak.

Minden kisebbségünknek megadjuk a számarányához mért jogokat a közigazgatás terén, rendeletet fogunk kibocsátani, amely németeket nevez ki az állami igazgatásba. A demokratikus és szabadelvű csehszlovák alkotmány megadja a lehetőséget a német követelésnek teljesítésére.

A kisebbségekre vonatkozó kulturális nyelvi és iskolai intézkedések törvényhozási úton lesznek rendezve és ezáltal teljesítjük az 1919-i kisebbségségvédelmi szerződés rendelkezéseit. Azon vagyunk, hogy a feszültség engedjen és új lélektani légkör alakuljon ki, amelyet a bizalom tölt el.

Most nemcsak arról van szó, hogy a háborút elkerüljük, hanem az ország területi épségéről és arról a hivatásról, amelyet Közép-Európában be kell töltenie az egymással szemben álló nemzetiségek és ideológiák kibékítésében. Bebizonyítjuk, majd, hogy teljesen átérezzük felelősségünket és remélem, hogy ezt a világ is el fogja ismerni.

A szudétanémetek körében kételkedéssel fogadják, hogy a csehszlovák kormány ezeket az ígéreteket teljesíteni tudja, mert nem kevesebb, mint 30.000 cseh tisztviselő elbocsátására volna szükség. Ezt a kérdést megoldani aligha tudja a kormány, mert az elbocsátandó tisztviselői kar határőrvidékszerűen van megszervezve és politikai befolyása is tekintélyes.

Henlein, a szudétanémetek vezetője, egyébként nyilatkozott a Gringoire Prágába küldött munkatársának, De Jouvenelnek, aki előtt kijelentette, hogy a szudétanémet párt sem nyilatkozataiban, sem a parlamentben sohasem tette vitássá a csehszlovák határokat.

„A szlovákok felhasználják az alkalmat különállásuk hangsúlyozására!”
Párizs, március 27.
A Le Temps nem nevezhető magyarbarát ujságnak, ha olyan kérdésről van szó, amelyben a magyar s a cseh érdekek nem fedik egymást. Ennek a nagy francia lapnak a március 26.-i számában a következő, Prágából keltezett távirat olvasható:
„A cseh pártok fúziós mozgalmával szemben a szlovákok, úgylátszik, felhasználják az alkalmat különállásuk hangsúlyozására. A szlovák néppárt intézőbiztottságának tegnap megtartott ülésén Monsignore Hlinka kijelentette, hogy az 1938-as év ugyanolyan fontosságú lehet a szlovákok számára, mint az 1918-as év."

A bizottság ezután elhatározta, hogy a szlovák autonomista frontot az állam egész területére kiterjeszti. Ennek következtében a szlovák autonomista párt keresni fogja a közeledést Szlovákia magyar és német autonomista pártjaihoz. A prágai képviselőház legközelebbi ülésén pedig határozati javaslatot fog benyujtani, hogy az alkotmány értelmében törvényhozó Diétát hivjanak össze Szlovákiában.

A párt végül megtagadta a csehszlovák Nemzeti Tanácshoz való csatlakozást, amely tanácsot most szervezik.