A rádiószonda kirándulása a sztratoszférába

Mindazt, amit a sztratoszférában utazók megtudni igyekeznek, de legtöbbnyire nem tudnak meg, mindazt ma már elvégzi egy érdekes és szellemesen megszerkesztett kis készülék, a rádiószonda. Ennek a készüléknek a légjogosultságát már számtalan jólsikerült kísérlet igazolja.

A jövő légi közlekedésében a sztratoszférának nagy szerepe lesz. Ezzel a repülőgéptervezők számolnak is s így már ebből a szempontból sem érdektelen, hogyan gyarapíthatjuk tudásunkat a sztratoszféráról igazan pontos csendes és nem reklámízű módszerekkel.

A rádiószonda meteorológiai mérőműszerek és kis adóállomás célszerű összekötése. Lehetővé teszi, hogy a sztratoszférában mért eredményeket automatikusan, drótnélküli távíró segítségével egy figyelő állomás felvehesse. Hogy ennek az új találmánynak a jelentőségét teljesen megérhessük, röviden emlékünkbe kell idézni azokat a módszereket, amiket az eddigi magas légköri kutatás alkalmazott. Leginkább automatikus feljegyzéseket végző készülékkel történt ott is a kutatás.

Mivel ez a módszer a ballon leszállása után a műszerek megtalálását feltételezte, csak olyan helyen lehetett igénybevenni, ahol elég sűrűn laknak emberek Mindenesetre sok idő eltelik addig, míg a készülékek a felbocsátó állomásra visszaérkeznek és ugyancsak sok időt kívánt, míg a feljegyzett adatokat feldolgozzák.

A rádiószondának az az óriási előnye, hogy repülés közben is megadja már a mért eredményeket. Ez az egyetlen lehetősége annak, hogy pl a tenger felett vagy lakatlan területek felett is lehessen méréseket végezni a sztratoszférában, amikor nem lehet arra számítani, hogy a leszálló ballont meg is találják.

A rádiószondába szerelt kis rádiókészülékek teljesítménye 1-2 watt és 30-60 m hullámhosszon dolgozik. A készülék súlya a telepekkel együtt mindössze 1.3 kg. A készülék működése a következő: Az anódáramkörbe finomfogazatú kis fogaskerék van iktatva, amelyet levegőnyomásra érzékeny Bourdon-cső forgat, valahányszor a levegő nyomása 90 milliméterrel változik.

Ma a fogaskerék elfordul, akkor az anódáram tehát az elektromos hullámuk kibocsátása - is megszakad és a felvevőállomás a légnyomást feljegyzi. A ballon emelkedése kezdetén a feljegyzés mintegy percenként történik.

A hőmérsékleti változások jelzése céljából az adókészülékből kibocsátott elektromoshullámok hossza a hőmérséklet változásától van függővé téve. Hogy ez elérhető legyen, a hullámhosszat kvarckristály szabályozza, amelynek az a tulajdonsága, hogy a hőmérséklet változásával változik a saját rezgésszáma s vele együtt a kibocsátott elektromos hullám hossza is.

A vevőállomás a ballon felszállása közben a készülék által jelzett magasságokban méri az adó hullámhosszát, ezáltal pedig egyúttal a hőmérsékletet is. A készülék annyira érzékeny, hogy a magasságot 1.5 milliméter légnyomás, a hőfokot pedig 0.5 C. fok biztonságával méri. Az egész készülék léggömbre van szerelve s minden emberi kíséret nélkül száll fel.