Az államháztartás egyensúlyban van

Baja, december 11.

Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter tiszteletére
az este háromszázterítékes vacsora volt, amelyen Bernhart Sándor polgármester és Milacsin Dezső közjegyző mondtak pohárköszöntőt. A pénzügyminiszter megköszönte a lelkes fogadtatást s azután beszámolt a legutóbbi hónapok bel- és külpolitikai eseményeiről.

– A Felvidék felszabadulása után
– mondotta – még sokat kell dolgoznunk és fáradoznunk, hogy ezeknek a napoknak az örömét valóban megszolgáljuk. Ma az egész közvéleményt az a kérdés foglalkoztatja, hogy a honvédség felszerelése és azok az intézkedések, amelyek a Felvidék visszacsatolásával jártak, nem kerültek-e olyan rengeteg pénzbe, hogy ez megingathatja államháztartásunk egyensúlyát, vagy pénzünk értékét! Röviden válaszolhatok: nem került annyiba!

A magyar közvéleményt az a kérdés is foglalkoztatja,
vajjon a történtek után megvalósítható az egymilliárdos beruházási program? Válaszom ismét rövid: megvalósítható! Az egymilliárdos beruházási program változatlanul folyik tovább, mintha közben semmi sem történt volna.

Ez elsősorban a polgári beruházásokra vonatkozik,
mert a katonai beruházásokat sokkal gyorsabb ütemben valósítjuk meg, sőt – hála az ország teljesítőképessége emelkedésének – még meg is tudjuk toldani egy tekintélyes lépéssel. A nemzeti szellemtől áthatott jó, erős és ütőképes magyar hadsereg olyan cél, amelynek eléréséért nem tudok kizárólag kicsinyes pénzügyi szempontokra tekintettel lenni.

Természetesen nemcsak a honvédség felszerelése
került pénzbe, hanem a mozgósítási állapot fentartása is. Ezek az összegek bizonyos eltolódásokat mutatnak majd a zárszámadások során, de ezek nem olyanok, hogy bármilyen tekintetben megingathatnák az államháztartás egyensúlyát. A betétek kezdenek ismét visszaáramlani és nincs messze az idő, amikor a normális állapot helyreáll. A bankjegyforgalom emelkedésének másik oka, hogy a beruházási program végrehajtása fokozott ipari tevékenységet jelent. Ezt a tevékenységet még fokozni kívánjuk.

Ugyancsak fokozták a bankjegyforgalmat
a jó termés és a megfelelő értékesítési árak is. A bankjegyforgalom emelkedésének harmadik tényezője a Felvidék visszacsatolása, mert természetes, hogy olyan ország, amelynek lakossága egymillióval megnövekedett, magasabb bankjegyforgalmat igényel. A bankjegyforgalom emelkedése egyáltalán nem aggasztó, sőt egészséges tünet, mert fokozottabb, felkészültebb magyar közgazdasági életet jelent, amely a termelésből fakad.

A pénz értékét nem az a puszta tény határozza meg,
hogy mekkora a bankjegyforgalom, hanem az, hogy a bankjegyforgalom arányban áll-e a termeléssel. Ha a termelt javak és a bankjegyforgalom egymással arányban van, akkor sem a pénz értékének romlásától, sem inflációtól tartani nem lehet. Idejét múlta az a felfogás, amely kizárólag az aranyhoz kötötte a pénz értékét. Nem vagyunk többé z aranynak rabjai, az arany csak arra jó, hogy a nemzetközi fizetési forgalomban kiegyenlítő szerepet játszon.

Ismétlem, nyugodtan elmondhatjuk,
hogy sem az államháztartás helyzetében, sem pénzünk értékelésében semminemű változást nem jelent a beruházási program lebonyolítása, sem a Felvidék visszacsatolása.