Budapest – Bécs 2:1 (1:0)

Egy gólos vereséggel olcsón „úszta meg” az osztrák válogatott a budapesti „vízi csatát”

Hiába jöttek reménykedve Budapestre bécsi szomszédaink, hogy végre hosszú évek után ismét győzelmet harcoljanak ki ellenünk: nem sikerült. A régi osztrák-magyar mérkőzéseket lesz hivatva a jövőben a Budapest – Bécs mérkőzés pótolni.

Mindenki tudja azonban, hogy ez a városközi mérkőzés a két, több mint 40 év óta rivalizáló nemzet futballsportjának, az osztráknak és a magyarnak az ütközete. A magyar futballt az utóbbi hetekben kissé kedvezőtlenül ítélték meg Bécsben, ami arra vezethető vissza, hogy a Ferencváros alul maradt a Slavia elleni kupadöntőn.

A bécsiek remény fokozódott az utóbbi héten, amihez hozzájárul, hogy a „nem nagy formában” levő Hungária 3:0 arányban győzte le a Ferencvárost, amely tudvalevőleg mindig főerősségeit adta a magyar válogatottnak.

Derék szomszédaink egy kissé korán temették el magyar futballt, mert szerencsére a „letört” Ferencváros és a „gyenge” Hungária mellett is olyan nagy játékerőt képviselő együttest tudott kiállítani a szövetségi kapitány, amely gólokban ki nem fejezett, de döntő fölényű játékkal győzte le a „jó formában” levő bécsi együttest, a régi osztrák válogatottat.

A Hungária-úti pályán elért győzelem megnyugvással töltheti el a magyar futballsportért aggodalmaskodókat. A vasárnapi mérkőzés, ha számszerűen nem is fejezi ki azt a különbséget, amelyet a magyar csapat javára az osztrákkal szemben meg lehet állapítani, a mezőnybeli játék döntő módon érvényre juttatta a magyar futball ez időszerinti elsőbbségét.

Az igazi futball ínyencnek szinte fájt a szíve, hogy a pompásan játszó magyar csapatnak bokáig érő vízben kellett a bécsiek ellen harcolni. Mindenki meg volt győződve, hogy jó pályán a magyar együttes ma ismét katasztrofális vereséget mért volna régi riválisára.

A magyar együttesnek minden része jobb volt az osztrákokénál. A szerencse azonban nem szegődött a mieink mellé és így a sok fergeteges támadást sokszor úszták meg a bécsiek gól nélkül.

Igaz, hogy a nagyszerű osztrák védelem és csupán Raftl ügyessége és a magyar csatárok balszerencséje mentette meg az osztrák csapatot a nagyobb arányú vereségtől.


Vasárnap délben eleredt az eső és szünet nélkül esett a mérkőzés végéig. Már az előmérkőzésen is vértócsa állott a fű között. Részben az időjárás, de talán egyéb okok is közrejátszottak abban, hogy ilyen gyér számú közönség kereste fel a Hungária-úti pályát.

Lehet, hogy a közönség még nem élte be magát abba, hogy a Bécs-Budapest név alatt eldöntésre kerülő mérkőzés teljesen azonos az osztrák-magyar mérkőzésekkel.

De talán az is közönség részben nem volt bizalommal a magyar csapat iránt, amelynek oka abban keresendő, hogy túlságosan közel állt ahhoz a csalódáshoz, amely a Ferencváros-Slavia mérkőzésen érte.

Nem honorálta teljes értékében a Hungáriának a Ferencváros elleni győzelmét sem és azt inkább a Ferencváros gyöngeségének, mint a Hungária jóságának tudta be.

Szomorú látvány volt, amikor a BSzKRT hármas vonatai üresen haladtak a Hungária-úti pálya felé, amikor a régi osztrák-magyar mérkőzéshez reménytelen volt villamoson kijutni.

A pályán nyoma sem volt annak a hangulatnak, amely egykor ezeket a mérkőzéseket jellemezte. Az egyre szakadó eső lehűtötte a kedélyeket.

Három óra előtt néhány perccel fehér ingében fehér nadrágjában megjelenik a bécsi válogatott, középre vonul, és onnan kézfeltartással üdvözli a közönséget, amely udvarias tapssal viszonozza.

Aztán jön meggypiros ingében Szabóval az élén a magyar együttes. Ők is üdvözlik a közönséget, amely dörgő éljenzéssel fogadja a közsöntést.

Sárosi és Seszta sorsolnak és a jugoszláv bíró füttyjelére pontosan 3 órakor indítja el Zsengellér a labdát. Már az első pillanatban kevés híján gólt ér el a magyar csapat. Sárosi-Kincses-Zsengellér akcióból utóbbi közelről lő, de Raftl a kapu sarkában elcsípi a labdát.

Jó kezdet – állapítják meg a tribünön. Egy-két perc után már látni, hogy a magyar csapat nagyszerűen játszik, azonban a víztócsákban megakadnak a legjobban irányított labdák. Turai szépen szökteti Titkost, aki nagyszerűen elhúz Wagner mellett, beadása azonban mély és így oda a jó helyzet.


Az első osztrák támadás után már megállapítható, hogy kitűnő a magyar védelem, mert könnyen veri vissza az ostromot. Dudás indítja el Zsengellért, akinek lövését Raftl védi, a labda visszapattan Sárosihoz, akinek bombáját csak kornerre tudja kitolni a bécsi kapus.

A nagyszerű lövést Gyurka! Gyurka! – ütemes kiáltással jutalmazza a közönség. Aztán Szabó védi pompásan Resser váratlan sarokba tartó lövését. A játék annak ellenére is szép, hogy a labda folyton elakad a vízben.

Közben derűs jelenetekben nincs hiány. Szabó kapuja előtt nagy a víztócsa. Úgy látszik, a kitűnő magyar kapus intézkedésére valahonnan söprűhöz jutott és nagy derültség közben, mialatt a játék az osztrákok térfelén folyik, hozzálát a víztócsa elseperéséhez.

Bécsi kollégája, Raftl nyilván irigyelte Szabót. A magyar csatársor érdeme, hogy Raftlnak nem jutott ideje, hogy a maga kapuja előtt söpörjön.

Közben Sárosi Schall megboxolja és amíg élesztgeti, és újra odakerül a labda, már Mock faultolja Zsengellért. Szabadrúgás az osztrákok ellen, akik felsorakoznak a kapu elé, Zsengellér jó helyzetben mellé lő.

Egy kis védelmi hiba izgatja a kedélyeket. Polgár hibáz, azután Zisck megszökik, már csak Szabó áll vele szemben, de Bíró követi és mielőtt a csatár lövésre igazíthatná a labdát. Bíró hátulról benyúl, és Szabó elé gurítja a labdát.

A játékosok egyre nagyokat csúsznak a vizes talajon. Lázár elkalandozik, amiért kornerrel bűnhődik. Sárosi pompás testcsellel hagyja ott Skoumalt és Kiszely lövése kornert eredményez. Azután Mock kezelése miatt jutunk szabadrúgáshoz. Sorfal, Turai lő, de Raftl kezébe.

Sesztának, Toldi utódjával, Kiszelyvel támad nézeteltérése. Az osztrák Seszta fejét csóválva állapítja meg, hogy Kiszely nem „szívbajos”, legfeljebb ő nem veszti el oly hamar a fejét, mint Toldi.

Nagyszerű akció következik ezután. Dudás labdájával Titkos elfut, Kiszely a beadott labdát kapásból alig fejeli valamivel mellé.

Egy-egy magyar korner következik. Zsengellér Kincses labdáját lövi élesen kapu mellé. Stroh és Zisck vezetnek támadást, de Bíró, aki végig pompásan játszik, benyúl és kornerre szerel.

A következő percben majdnem kétszer öngólt vétenek az osztrákok. Kincses beadását Wagner a kapu szájából nagy erővel lövi a saját kapuja fölé. Utána a kornerből lőtt labdát Seszta vágja a saját kapuja mellé. Nagy szerencse, hogy egyik lövés sem talál utat a hálóba, Sárosi egymásután pompás lövéseket küld Raftl kapujába.

Lassan érik a magyar csatársor jó játékának az eredménye. A magyar csapat már rég gólt érdemelt volna, de szerencse, nem szegődött mellé. Végül a 38. percben Titkos lefut, centerez és Zsengellér nagyszerű fejese védhetetlenül fúródik az osztrák hálóba.

Azután osztrák támadás következik, és meleg helyzet adódik a magyar kapu előtt. Szabó métereket csúszva a földön, kaparintja meg Schall elől a veszélyes labdát. Nagyszerű magyar támadás indul, amikor a bíró a mérkőzés fölényét jelzi.


A második félidőben ismét az osztrák csapat lép előbb a pályára, majd a magyar téglavörös száraz ingben. A bíró is nekivetkeződött és piros ingére fekete pulóvert húzott.

Már indul is a játék és a magyar támadásokat az 5. percben siker koronázza. Kincses labdáját Sárosi átvágja Titkoshoz, aki centerez és Zsengellér fejéről maga elé csúsztatva a labdát anélkül, hogy az földet érne, közelről a hálóba vágja. 2:0.

A magyar csapat támadása tovább tart. Raftl kénytelen Sárosi szép lövését védeni. Azután Szabó védi nagy elszántsággal Zischek gyilkos lövését. Lázár feleslegesen driblizik, azután faultol.

A magyar védelem egy pillanatra megtorpan és máris Stroh fejel a magyar kapura, a labda a lécnek vágódik, és hiába ugrik oda Szabó, onnan a hálóba pattan a labda. 2:1

A magyar válogatott rákapcsol, és ostrom alá fogja az osztrák kaput. Először Dudás váratlan lövése teszi próbára Raftl ügyességét, aki csak kornerre tud menteni.

Kiszely lövése foglalkoztatja, majd amikor már azt hiszik, hogy felszabadult a bécsi kapu a nyomás alól, Bíró hatalmas erővel ravasz labdát küld az osztrákok kapujára, amelyet Raftl az utolsó pillanatban tud ököllel kornerre tolni.

A pergőtűz tovább tart, Kiszely csomóból lő, a labda a hálóba jut, de a bíró már előzőleg fütyült és így érvénytelen a gól. Utána az osztrákok kétségbeesett erőlködéssel vetik bele magukat a játékba, szép összjátékkal nyomulnak fel és veszélyesen támadnak.

Seszta kissé durvul, aztán Dudás hibázik, Bíró nagyszerű támadást rombol szét, Lázár könnyelmű, ebből Schall lő, de szerencsére Szabó védi.

Sárosi sem marad adósa Raftlnak, alaposan megijeszti, amikor ballábbal küldött lövése alig valamivel csúszik el a léc mellett. Turai szépen kapu elé emeli a labdát, Kiszely kapásból jó helyzetben kanalaz, de mellé.

A magyar csapat tovább is szorongatja az osztrákot, Raftl nagy önfeláldozással véd. Azután ismét neki jut szerep, mert Titkos lövését lábbal kénytelen védeni. Magyar támadással végződik a mérkőzés.