Európa nemzetközi kupasorozatainak őse a Középeurópai Kupa

Az I. világháborút követően, miután rendeződtek a nemzetközi viszonyok és a vesztes hatalmakat - köztük Magyarországot is - újra fogadták a sportversenyeken, mérkőzéseken indult útjára a nagy európai kupák elődje, a Középeurópai Kupa (KK). Ez volt az első olyan kupa, amelyen több nemzet klubcsapatai versengtek hétről hétre a végső győzelemért.

A Monarchia felbomlását követően sorra alakultak az utódállamokban a nemzeti ligák, Ausztriában 1924-ben, Csehszlovákiában 1925-ben, és ekkor, 1926-ban alakul át profivá a magyar bajnokság is.

Korábban a Monarchián belül sok mérkőzést vívtak egymással a három ligában szereplő csapatok. Ezek nagy része barátságos vagy felkészülési mérkőzés volt, de a három napos Húsvéti Kupák alkalmával is többször találkoztak az osztrák, magyar és cseh csapatok egymással.

Mégis 1927-ben merült fel először az az ötlet, hogy a nemzeti profiligák legjobbjai mérjék össze erejüket, és Meisl Hugó, az Osztrák Labdarúgó Szövetség elnökének a kezdeményezésére kiírták az első Középeurópai Kupát, melyen a ligák legjobb csapatai mérkőzhettek meg egymással, egyenes kieséses rendszerben.

Az első győztes a csehszlovák Sparta Praha volt, de szépen szerepeltek a magyar együttesek is, 1928-ban a Ferencváros, 1929-ben az Újpest csapata nyerte a kupát. Ezt követően főleg osztrák és olasz csapatok hódították el a díjat.

A kupa nemzetközi összetétele az évek során sokat, változott, ezzel együtt a színvonala egyre nőtt. Először a délszláv államok csatlakoztak, majd 1929-ben helyettük olasz klubok indulhattak a tornán.

Ebben az időszakban a világ legerősebb országai indították csapataikat a kupában. Olaszország, a kétszeres világbajnok (1934, 1938), a két VB ezüstérmes Csehszlovákia (1934) és Magyarország (1938), és nem feledkezhetünk meg az osztrák „Wundermannschaft”-ról sem.

1936-ban újabb változás történt, az Anschluss miatt Ausztriát kizárták a versenyből, így a nyolccsapatos tornára 2 magyar, 2 olasz, 2 csehszlovák és 1-1 román és jugoszláv csapat kvalifikálhatta magát. Újabb magyar kupasikerek következtek, 1937-ben a Ferencváros, 1939-ben az Újpest vihette haza a kupát. Ráadásul az 1939-es döntőben az Újpest ellenfele éppen a Ferencváros csapata volt.

A II. világháború alatt már nem lehetett fenntartani a kupasorozatot, bár 1940-ben még kiírták a kupát 3 magyar, 3 jugoszláv illetve 2 román csapat részvételével. A döntőbe a Ferencváros és a Rapid Bukarest került, de az összecsapásra már nem került sor. Időközben Észak-Erdély Magyarországhoz került.

A kupasorozatot 1951-ben rendezték meg újra. A színvonala és jelentősége sokat csökkent, mert egyre másra jelentek meg az új európai nemzetközi kupák. Különösen 1956-tól kezdve esett a presztízse, amikor megrendezték az első Bajnokcsapatok Európa Kupáját.

Major Tibor