Roosevelt

Budapest, január 9.
Ő volt az az államférfiu, akinek személye ezen a héten legtöbbet foglalkoztatta a világsajtót. Az európai közvélemény még többet foglalkozott az Egyesült Államok elnökének üzenetével és alakjával, mint az amerikai. Talán azért, mert az „európai humanizmus” több évszázados tradíciója, s mégis korszerű hangját Roosevelt találta meg legpontosabban, ennek ellenére, hogy vérbeli amerikai.

Üzenete – amelyben a szabadság, a demokrácia és a vallás védelméért rég nem hallott határozottsággal kiállt – felébreszti azt a gondolatot, hogy Európát (azt az Európát, amelynek tradíciója a haladás) nem feltétlenül a geográfiai Európában kell keresnünk.

Miért éppen Amerika az, amelyből a világesemények leggyorsabban kiváltják az „európai reakciót”: az összefogást az emberi jogok védelmére, s az összefogást az üldözöttek védelmére?

Talán, mert az Európán át fiatalabb és Európából sarjadt Amerika a maga gazdasági stabilitásával évtizedeinkben jutott el abba a kiegyensúlyozott férfikorba, amelyben – kinőve a „korlátlan lehetőségek” romantikájának gyermekbetegségéből – már figyel, elmélkedik, összehasonlít és következményeket von le. Tehát helyes értékitélettel ismeri fel, hogy a szabadság, jog és emberiesség (mindaz, amit a demokrácia magába zár) veszedelmes korunknak nemcsak vigaszai, de alapjai is nemcsak a mi életünknek s egyuttal az emberi fejlődésnek és az eljövendő generációk életének is.

Lélektanilag figyelemreméltó, hogy éppen Roosevelt az, aki hangot ad ennek az Amerikában megujbodott európai hitnek. Figyelemreméltó ez különösen akkor, ha exponáljuk az USA elnöke életének egy olyan fizikai momentumát, amely nem hagyhatta érintetlenül Roosevelt lelik fejlődését sem. Egy szörnyű betegség – a „gyermekparalizis” – néhány évvel elnökkéválasztása előtt ugyszólván bénává tette Rooseveltet.

Csodálatos, hogy ebből a férfiből saját fizikai kisebbrendűségének tudata nem gyűlölködést és nem irigységet váltott ki, hanem jóságot: az egyének, s az egész emberiség iránt.

S ez ismét Amerika érdemes azé az Amerikáé, amely ma már elitéli a négerüldözést, s amely nem szégyenít meg és nem alacsonyít le embert semmiféle testi hiba, de származási hibapont miatt sem.