Az újpesti futók diadalmas vasárnapja Káposztásmegyeren

Magyarország mezei futóbajnokságában: 1. Szilágyi (UTE), 2. Csaplár (MAC), 3. Iglói (MAC), 4. Kelen (BBTE) - A csapatversenyt is az UTE nyerte

Hogyan folyt le minden idők legizgalmasabb mezei bajnoksága - elmondja Csaplár András

Soha ilyen akarással nem készültem versenyre, mint az idei mezei bajnokságra. Hasonló érzések töltik el ellenfeleimet is, ünnepnek látjuk a tavaszi szezon legfontosabb versenyét. Kiábrándítólag fogad bennünket a káposztásmegyeri lóversenytéren kavargó porfelhő.

Esztergomi Mihály kopaszodó feje tűnik ki az egyik fellegből. Múltkor mondta nekem: ha belehalok is, de tempót megyek, tudom, hogy a végén le fogtok finiselni, de megverejtékeztetlek benneteket. Most szomorúan mondja:
- Ez az én formám. Ezzel a széllel nem tudok megbirkózni.

Jómagam is három melegítőt vettem magamra, mégis csontomig hatol. Az öltözőben a fiúk, Szabó, Iglói és a többiek vidáman készülődnek. A hangulat: nem veszthetünk, majd meglátjuk... Az újpestieknél Híres is indul, bár az egész alsó lábszárán kötés éktelenkedik. Hát lehetne visszatartani őt a futástól?

Kezdődik

Szabó Miki vág az élre, Kelent is elől látom, ott van Németh is, magam úgy a harmincadik helyen lehetek, nem akarok a kezdés utáni tülekedésben részt venni. Esztergomi is ott fut mellettem, úgy látszik, ő is így vélekedik.

Kétezer méter után azonban már ott futunk az élcsoportban. Széllel hátban a hosszúléptű Szilágyi gyúrja az iramot. Párpillanatnyi lanyhulás és már az egész gárda a nyakunkon van. Egyelőre senki se igyekszik túlságosan, csak Iglói Mihály tűnik fel, folyton az elől lévő nyakán lóg.

Úgy látszik, komolyan rámegy a versenyre. Lehet, hogy győz, a múlt héten nagy formában volt. Most látom csak, milyen remekül megszervezték az újpestiek a versenyt. Minden kétszáz méternél ott áll egy-egy emberük, aki nemcsak biztatja, de tájékoztatja is a futókat. Nem baj, ennek én is hasznát veszem. Tizenkettő és fél perc – kiáltja be valaki. Négy kilométer, számítom ki magamban. Most egyszerre, ugrásszerűen javul az iram.


Finn iskola: Esztergomi

Kemény gyerek a Misi. Olyan tempóban vágtat az élen. Tarsoly a nyomában, hogy félni kezdek, ezt bizony nem sokáig bírom. No de bevallom, szerencsémre, a túlsó egyenesben hatalmas szélvihar száll szembe Esztergomi iramával és leszereli. Nem sokáig tart a pihenés.

A következő körben újra rohamot indít Esztergomi. Most Kelen segíti, egy pillanatig se engednek, százméterenként váltják egymást és a kemény tempó tanúsítja, hogy akaratuk a széllel is dacol. Tarsoly, Gyimesi, Eper van még előttem.

Szilágyi közvetlen mögöttem fut. Most jól esik a futás, úgy érzem, kívüle mindenkit le tudok győzni. Talán őt is? Nem valami erős az önbizalmam. Lélegzetvételén és nyugodt léptein érzem, hogy nyoma sincs rajta a fáradtságnak... De mi van Iglóival? Leszakadt talán? Sehol se látom. Visszanézni nincs időm.

Hamis hír

- Szabó feladta? Gulyás ne szakadj le! - nyilván UTE-ista hangja. Bosszantó érzés. A Miki cserbenhagyott volna bennünket? Először nem akarom elhinni, aztán már mondják is: UTE 43 pont, BSZKRT 48. MAC 60… Hát mégis! (Csak a végén tudtam meg, hogy nem Szabó, hanem Rátonyi adta fel.) Mindegy – mondom magamban – legalább egyénileg szerepeljünk jól. A méreg daccá változik bennem.

Már csak 2550 méter van hátra. Szilágyi belevág, csak Iglói tart vele – még se szakadt le – Kelen kezd lemaradni, kétségbeesve nyomulok előre, de Kelen lecsillapít: Ezek tévedtek? - mondja - még egy kör hátra van. Így tudom magam is. Lelassít Szilágyi is, hogy az utolsó kör elején újra belevágjon.

A közönség bömbölése szinte önkívületi akarásba kergeti az embert és hosszú léptekkel vágtat mindig erősebb iramban, csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudok vele tartani. Mintha a többiek egyszerre eltűntek volna, csak ketten vagyunk. Vajon bírom-e végig?

Halvány reménysugár, az elől futó Szilágyit a szél ki fogja kezdeni. Hiú ábránd, most látom csak, milyen remek, milyen okos harcos ez a Szilágyi. Széllel szemben lelassít. A többiek elérnek bennünket meglepetve látom, hogy Tarsoly fut mögöttem. Nagy finis lesz!



Három futó harca az elsőségért


Az utolsó 400 méterre együtt fordulunk be, mint mondják, öten. Az iram erősbödik, de ez még nem finis. Most valaki hátulról a lábamhoz ér, összecsapja a bokámat, jó pár méteren bukdácsolok. Még szerencse, hogy nem estem el, így is vesztettem közel tíz métert. Újra Szilágyi nyakán vagyok és most valaki hátulról elém robban: Iglói. Egy pillanat s már öt méterrel van előttünk.

Mit legyek? Maradjak Szilágyin, vagy menjek utána? De gondolkodásra nincs idő, Szilágyi egy pillanat alatt észbe kap, irtózatos erővel Iglói után veti magát, rövid harc után elszalad mellette és mi ketten hiába küzdünk nyomában. Iglóit még megelőzöm valahogy, de a remekül finiselő újpesti sztárt már nem vagyok képes elérni. Hiába, ő jobb nálam.

Pech, vagy szerencse: ezúttal sorrendben öt hosszú távú bajnokságban lettem második. Gratulálok a győzőnek, aztán az újpestiek kiváló vezérének. Deák Lajosnak fejezem ki elragadtatásomat. Minden elismerést megérdemelnek: minden nyerhetőt megnyertek, mind a két egyéni és mind a két csapatbajnokságot.

Részletes eredmény
:
Magyarország 1939. évi mezei futóbajnoka: Szilágyi Jenő (UTE) 32:30.6 mp. 2. Csaplár (MAC) 32:32 mp 3. Iglói (MAC) 32:34.2 mp. 4. Kelen (BBTE). 5. Esztergomi (BSZKRT) 6. Eper (UTE). 7. Tarsoly (BSZKRT) 8. Gyimesi (Postás) 9. Gulyás (UTE). 10. Németh (MAC) 11. Simon (BSZKRT)12. Szabó (MAC)

Csapatbajnok: UTE 43 pont. 2. MAC 47 pont. 3. BSZKRT 62 pont.

Ifjúsági bajnok: Zoltay (UTE) 9:19.2 mp. 2. Obermayer (Tatabánya) 9:27.2 mp. 3. Kárpáti (UTE) 9:36.6 mp. 4. Stefanovits (BLE) 5. Váci (Törekvés)

Csapatversenyben: 1. UTE 32 pont. 2. BSZKRT 63 pont. 3. BLE 66 pont. 4. Széchenyi Fiúkereskedelmi 142 pont (egyben KISOK-bajnak). 5. MRTSE 149 pont.