A nagyhatalmak Roosevelt békeajánlatáról

Washington, április 15 (Havas).)
Roosevelt üzenete nagy meglepetést okozott az egész Egyesült Államokban. Washingtonban megjegyzik, az elnök kijelentette, hogy az egész amerikai nemzet nevében beszél. Ezáltal felelősséget vállalt úgyis mint államfő, bármi legyen lépésének következménye. Az országgyűlés körében igen tartózkodóan nyilatkoznak.

Az elszigetelődés több híve már kijelentette, hogy a legnagyobb bizalmatlansággal nézi az elnök kezdeményezését. Kevésbé kedvezőtlen vélemények hangsúlyozzák, hogy Roosevelt felelősséget vállat amikor közvetve kezességet nyújtott az üzenetében említett államoknak.

Ha nem hallgatják meg - kérdezik - ez azt vonja-e szükségképpen maga után, hogy az Egyesült Államoknak fegyveresen kell megvédeni ezeket az államokat? Ezzel szemben az országgyűlés sok tagja örömmel üdvözli az elnök kezdeményezését és rámutat arra, hogy a kormány hivatalos akciója fedi a közvélemény felfogását.

Rendkívül érdeklődéssel várják Hitler és Mussolini válaszát. Erősen kételkednek abban, hogy a két államférfiu elfogadja Roosevelt indítványát, de remélik, hogy az üzenetnek mégis meglesz az a hatása, hogy -legalább egy időre- meglassítja a kétségtelenül tervezett újabb lépéseket.

Éles német sajtótámadás Roosevelt ellen
Berlin, április 16.
(Német Távirati Iroda.) A Berliner Morgenpost nyilvánvalóan sugalmazott cikkben a következő kérdéseket teszi fel Rossevelt elnöknek:
1.Igazgató beszédével és az európai ügyekbe való nyílt beavatkozásával erőszakosan háborút akar Ön felidézni Németország és Olaszország népei ellen.


2.Át akarja Ön kergetni a békés amerikai népet az Óceánon, hogy elpusztítsák Németországot és Olaszországot, az európai rend legerősebb pilléreit.


3.Azzal a szándékkal uszítja Ön az európai államokat háborúra a rend népei ellen, hogy azután fegyver és mérgesgázszállításokkal csináljon üzleteket belpolitikai harcainak takargatására.


4.Ha nem ezt akarja:
Miért izgat 1933 óta szemérmetlenül a német nép ellen és miért vágja el ezzel a békés kapcsolatokat Németország és Amerikai népei között?


5.Miért ásta alá 1933 óta a zsidó bojkott passzív, majd végül aktív támogatásával a közös jólétet szolgáló kereskedelmet népeink között?


6.Miért tette tönkre tudatosan a két nép békés viszonyának előmozdítására szolgáló megértés hídját azzal, hogy megtiltotta hélium kivitelét német léghajók számára?


7.Miért gátolja meg önkényesen a két nép között további híd kiépítésére irányuló törekvéseinket azzal, hogy megtagadta a leszállóhelyeket a német repülőforgalomtól?


8.Ha Ön Roosevelt úr, azt várja, hogy hangzatos felhívást komolyan vegyék és ne ügyetlen propaganda-csalásnak tekintsék, akkor először is bizonyságot kel tennie jószándékáról. Ennek bizonyságát szolgálhatja azzal, ha beszünteti saját országában a hisztérikus háborús uszítást a német nép ellen és ha sajtóban, rádióban és filmben a béke és a becsületes megértés útjára lép. Ha szavahihetőségéről ilyen módon tanúságot tett, akkor majd tovább beszélhetünk.


Róma: ,,Roosevelt rossz címre küldte az üzenete..”

Róma, április 16.
(Inf.) Roosevelt elnök üzenetét az olasz lapok vasárnap szó szerinti szövegben közlik, anélkül azonban, hogy egyelőre állást foglalnának. Ezzel szemben a különböző európai fővárosokból a lapok tudósítói jelentéseket közölnek a Roosevelt-üzenet hatásáról. A jelentéseket összefoglalva, az olasz tudósítók így látják a Roosevelt-üzenet párisi, londoni és berlini első visszhangját:
Párizs az üzenetet ,,beszédes és lelkes örömkitöréssekkel" fogadta.

London visszhangját a tudósítók abban foglalják össze, hogy az angol közvélemény ,,szívből helyesli az üzenetet”.

Berlin ezzel szemben Wilson 14 pontjának sorsára emlékeik vissza és éppen ezért az óvatos tartózkodás álláspontjára helyezkedik. Megállapítható, hogy olasz részről ezúttal is a német álláspontot teszik magukévá, tehát, hogy Roosevelt üzenetét rossz címre küldötte és helyesebb lett volna, ha az üzenetet azokhoz a hatalmakhoz címezte volna, amelyek a tekintélyi államokat körül akarják keríteni és le akarják szorítani a fiatal törekvő népeket.

Politikai körökben Roosevelt táviratával összefüggésben utalnak Musssolini legutóbbi nagy beszédére, amelyben kijelentette, hogy Olaszország mindaddig nem vesz részt a béke biztosítására irányuló nemzetközi egyezményben, amíg jogos követeléseit el nem ismerik, másrészről utalnak Ciano gróf külügyminiszter tegnapi beszédére is, amelyben elhárította Chamberlain miniszterelnöknek azokat a kijelentéseit, hogy a tekintélyuralmi államoknak támadó szándékaik vannak.

Daladier előzetesen hozzájárult Roosevelt javaslatához
Páris, április 16.
(Inf.) A francia sajtó a legnagyobb magelégedéssel vesz tudomást Roosevelt elnök üzenetéről, amelyet Mussolinihoz és Hitlerhez intézett. Az üzenet szövegével egy időben közlik azt is, hogy Daladier miniszterelnök közölte Bullitt párizsi amerikai nagykövettel Franciaország hozzájárulását Rosevelt javaslataihoz.

A francia lapok kommentárjai megfelelnek ennek a hozzájárulásnak, de hallhatók már olyan hangok is, hogy bármily szépek is Roosevelt eszméi, magvalósíthatóságuk igen kétséges. A kétkedés különösen annak a véleményének ad kifejezést, hogy Párizsnak és Londonnal alaposan meg kell gondolnia mielőtt erkölcsi és anyagi kötelezettségeket vállal és semmiesetre sem szabad fegyverkezésben Olaszország és Németország mögött elmaradnia.