Pénz- és gabonapiacz

Egyáltalában nem volna hijjával a komikumnak, ha a megszokás révén komolyan tárgyalnók a mi pénzpiaczunk állását, reményét és jövőjét.
A mi pénzpiaczunk nem áll, hanem fekszik, - jelenében nincs öröm és jövőjében nincs remény! Nincs gseft! Nincs üzlet. Az a soha nem látott, soha nem tapasztalt stagnáczió, melyben pénzpiaczunk a tőzsde már hónapok óta posványosodik szomorú jele, a legszomorúbb jelennek. Tündöklően fényes tanujele annak a nagy „Nincsnek”, melyben a rossz közgazdasági politika a mi szegény, elkoldusodott hazánkat lassan, de következetesen bele kergette. 

Semmi se bizonyítja jobban sanyaru pénzügyi helyzetüket mint az, hogy pénzpiaczunk értéke equale zerora zsugorodott össze.
A tőzsdén forgalomban levő mindennemű papírjainkra nincs vevő. Nincs, mert a külföldi tőke már megszagolta, hogy egy oly ország papírjai, mely csak ugy kizsákmányoltatik mint hajdanta a nagy Spanyolország kiszipolyozott gyarmatai, nem alkalmasak tőkebefektetésre nem nyujtván azon biztosítékokat, melyeket egy fejlődő képes szabad állam papírjaitól joggal elvárni lehetne. 

Papírjaink tehát összetömörültek a mi kevés nagytőkéseink és főkép a jobb sorsra érdemes bankok vasszekrényeiben.

Ott feküsznek, jól összekötözve a trezorokban és várják a feltámadás napját. A folyó pénz is szűkebb lett s ha a jelek nem csalnak, a nagy őszi campagne csufos fiaszkóval fog végződni. Ezen már csak egy legalább jó közepes termés valódi eredménye segíthetne némiképen. Lesz-e? nem-e? Erre a kérdésre ma még valjon ki tudna határozott feleletet adni? 

Kilátásunk van rá, hogy az ország legtöbb vidékén az őszi búza a mit vesztett a szárazság miatt quantitásban, behozza qualitásban.
A sokak által reszketve félt rozsda, mint előre látható volt legtöbb helyen kevesebb kárt okozott, mint a mennyitől rettegnek. Szóval ha minden kedvezően fog lefolyni ezután, buzatermésünk a jó közepes termés jellegével fog bírni. 


A rozsra nézve későn jött az eső.
Nagyobb részben már tul volt a virágzáson, tehát nem javulhatott, de ebben is jó qualitásra lehet kilátás és midőn e sorok napvilágot látnak, kétségtelenül már megpendült a kasza és vágják a rozsot. Különben a rozs jobban állta a szárazságot, mint a búza és átlagban elég jó hozamot lehet reményleni. 

Az ősz árpát is megviselte a hosszantartó szárazság, bár nem annyira, mint a tavaszit, mely átlagban alacsony maradt, rövid száru és apró kalászu. Hozamban az árpatermés jóval kisebb lesz a mult évinél, de egyes helyektől eltekintve, a hol igen rossz hozamot fog adni, országos átlagban megközelíteni fogja a közepes termés hozamát. 

A zab sinylette meg összes gabonaféléink között legjobban a szárazságot.
Legtöbb helyen igen silánynak néz ki és országos átlagban is alig lehet remény arra, hogy közepes hozamot számításba venni lehessen, 

A repczéről már tudjuk, hogy termése ugy minőségileg, mint mennyiségileg eléggé jó volt és rossz szem képződése csak némely vidéken okozott csalódásokat, 

A tengeri nagyon különbözően fejlődött.

Ott a hol elég esőt kapott a jobb időjárásra fordulás után jól fejlődött, míg másutt elmaradt és nagyobb részt gyenge. Sok helyt még csak a sorok írásakor kelt ki és ép azért e növényre további kiadós esőzések felette kívánatosak volnának. Hogy miként fog a kukoricza fejlődni a jövőben, azt csak a jó Isten tudja, de ma még hozzászólni sem lehet ahhoz, minő terméskilátás jósolható a tengerire? 

Burgonya ellen kevés a panasz.

Az eső után erősen javult, a korai fajták már virágoztak. Czukorrépa és takarmányrépa az esőzések után hatalmasan fejlődni kezdtek, de fejlődésük még mindig visszamaradt és még több esőt kivánnának. 

Gyümölcs lesz elég, bor sok.
A szőlő kitűnően fejlődött, kedvező körülmények között virágzott és az egész országban igen jó termést ígér. 

Ezzel bevégeztük a referádánkat, mélyből legalább az a vigasz vehető ki, hogy bármit is adjon a Mindenható, bor az bőven lesz, vigaszt adni kedvre deríteni a busongó gazdát!