„A mostani háború gazdaságilag máris világháborúvá vált” – mondotta Mussolini feltünő beszédében

Róma, november 18. (Stefani)

Az olasz legfelsőbb önellátási tanács szombaton a Duce elnöklésével értekezletet tartott, amelyen a Duce beszédet mondott, amelyben emlékeztetett arra, hogy most van az igazságtalan megtorlási intézkedések elrendelésének negyedik évfordulója. Kifejtette, hogy a háború, amely hála Olaszország magatartásának, katonailag még nem terjedt ki az egész kontinensre, gazdaságilag már világháborúvá vált, minthogy kivétel nélkül érinti a világ valamennyi államának gazdasági és szociális tevékenységét.

Ezeknek az eseményeknek a megvilágításában félre nem érthetően és meg nem cáfolhatóan beigazolódik azoknak az akcióknak a jogosultsága, amelyek Olaszország minél nagyobb gazdasági függetlenségének elérésére irányulnak. A külföldtől nyersanyagok ugyanis szédítően magas árakat értek el, vagy pedig szándékosan eltüntek a piacról, úgyhogy a belföldi előállítási költségek, ha magasak is, mégis elfogadhatónak tünnek fel.

Nincs békegazdaság, hanem csak hadigazdaság, mert a történelem igazolja, hogy a fegyveres hadiállapot a népek normális állapota, legalábbis az Európában élőké, és hogy az úgynevezett békeesztendőkben is háború folyik olyan módon, hogy az ismét fegyveres háború tényének kell tehát uralnia a gazdasági életet és valóban uralja is. Aki ennek a parancsnak nem engedelmeskedik, az hijjával van a felelősségnek és nincs joga arra, hogy panaszkodjék a katasztrófa miatt, amely felé közeledik. Az olasz nép megértette az önellátási harc szent szükségességét. Ma azonban még gyorsítani kell a menetelés ütemét. Minden akaratnak a célra kell irányulnia és minden áldozatot jóvá kell hagyni, mert Olaszország fegyveres erejéről, jövőjéről van szó.

Mussolini beszéde után az önellátási tanács kifejezésre juttatta az olasz nemzetnek azt az akaratát, hogy a megkezdett csatát győzedelmes befejezésig tovább folytatja.