Kitört a háború

1939 szeptember 3: olyan dátum ez, amely csakugy bevonul a világtörténelembe, mint 1914 julius 28-a! Esztendők óta emlegetjük, hogy történelmi időket élünk. E történelmi korszak legmegrázóbb és legvégzetesebb fordulópontja a mai nap.

Szögezzük le röviden: mi történt Európának 25 év óta legdöntőbb vasárnapján: reggel 9-kor megjelent az angol nagykövet a berlini külügyminisztériumban és kétórás ultimátumot adott át, ha ez alatt az idő alatt Németország nem vonja vissza csapatait lengyel területről, Anglia az angol-lengyel szerződés értelmében megüzeni a háborut. Helyesebben, hiszen még vasárnap reggel sulyos diplomáciai harc folyt a „háboru” szó körül, az angol nagykövet így fogalmazta meg mondanivalóját: 11 órától kezdve Anglia és Németország egymással hadiállapotba kerül.

Délelőtt 11 óra előtt néhány perccel megszólalt Chamberlain hangja valamennyi rádióállomáson. A Downing Street 10-ről, hivatali helységéből beszélt Nagybritannia miniszterelnöke. Ebből a beszédből tudta meg a világ, hogy az Angol Birodalom és Németország között kitört a háboru.

Az angol-német hadiállapot természetes következménye volt, hogy a berlini francia nagykövet is megjelent az Auswärtiges Amt-ban. Ugyanazt közölte Ribbentroppal, mint angol kollégája. Csak az időpont különbözött, az ultimátum délután 5 óra órakor járt le. Választ ő sem kapott. Ez tehát annyit jelent, hogy vasárnap 5 óra óta Franciaország és Németország is háboruban áll egymással. Hogy a hadmüveletek ténylegesen megkezdődtek-e, ebben a percben még nem tudjuk, de tudjuk azt, hogy az Amerikából hazatérő óriási német óceánjárót, a „Bremen”-t angol hadihajók feltartóztatták és elfogták.

Pontosan 5 órakor, a francia hadiállapot automatikus életbelépésekor valamennyi német adón felolvasták Hitler vezér és kancellár két kiáltványát. Az egyik a nyugati, a másik a keleti hadsereg katonáihoz szólt. Történelmi dokumentum mind a kettő. „Szovjetunióval megkötött szerződés egyesitette Európa két legnagyobb és legerősebb államát abban az akaratban, hogy népeit soha többé ne engedje háboruba egymás ellen” - mondja így folytatja: „Lengyelországot azonban, a brit bekeritő és megsemmesitő politika legfontosabb láncszemét békére kell kényszeriteni”. Hogy ebben a békében a szovjetnek milyen szerepe lesz vagy lehet, azt ma még senki emberfia nem tudja! Talán néhány nap mulva, ha a Berlinbe érkezett orosz katonai küldöttség befejezi tárgyalásait, többet tud majd a világ.

A háboru kitörésének órájában határozott semlegességi blokkok is alakulnak. A semlegesség klasszikus országa, Svájc, állig fegyverben őrzi határait. Az északi államok: Svédország, Dánia, Norvégia, Finnország, Litvánia, Lettország, Észtország északi semlegességi blokkot alakitottak. Szoros szövetségben őrzi semlegességét a két hadviselő fél között a kicsiny Belgium és Hollandia.

A Neue Zürcher Zeitung budapesti jelentésében, amelyet a Magyar Távirati Iroda is átvett, arról számol be, hogy Magyarország, Jugoszlávia, Románia és Bulgária részvételével ugynevezett „Délkeleteurópai semlegességi blokk” alakult.

Ezek a sorsdöntő hirek, amelyek eljutottak hozzánk az Európát megrázó földrengés szörnyű morajából. Most, amikor Európa négy nagyhatalma harcban áll egymással, most, amikor a gátakat átvágták és a vér tengerárja zudul Európa nagyobbik felére, nem tehetünk mást mi, maroknyi magyarok, mint hálát adunk az Uristennek, hogy talpig magyarember kezébe van letéve az ország sorsa.

Az Uristen különös kegyelme áldja ezt a nemzetet, hogy történelmének talán Mohács óta legválságosabb órájában Horthy Miklós kezébe helyezte Magyarország sorsát. Minden magyar ember büszke szeretettel néz fel ma Kormányzó Urára és életét az ő józan, nyugodt és előrelátó kormányzására bizza. Horthy Miklós, a világháboru hőse és a fiatal, erős magyar hadsereg őrzi a magyar békét!