Készül az 1905. évi költségvetés

Egy időre az 1905-iki költségvetés előterjesztése s a pénzügyminiszternek ez alkalommal tartott szokásos ezt magyarázó beszéde vette igénybe a politikával foglalkozók figyelmét.
Mióta államháztartásunkban az egyensuly helyreállított, azóta a magyar költségvetési módszer sarkalatos elve az volt, hogy a pénzügyminiszter a várható bevételeket mindig jóval kisebb összeggel irányozta elő, mint a mennyire valóban számított.

Kettős czélja lehetett e módszer alkalmazásának:
egyrészt a képviselők erős költekezési kedvének, másrészt a katonai körök erősen jelentkező követeléseinek némi mérséklése. Így történt, hogy a költségvetésben mindig csupán néhány százezer korona felesleg volt előirányozva. A záró számadások pedig jelentékenyebb feleslegeket mutattak ki. 

A költségvetések ezen elrejtett tartalékainak rendszerével a miniszter most sem szakított.
De nyomatékosan hangsulyozta, hogy ezeket kénytelen volt tetemesen leszállítani, mert csak így volt képes deficzitmentes költségelőirányzatot összeállítani. A rendes bevételek, melyek az 1905-iki költségelőirányzatban ezerhatvanhét millió és 865,000 koronára vannak felvéve, még mindig túlhaladják a rendes kiadásokat 33.600,000 koronával.

De ezt a többletet majdnem egészen elnyelik a rendkívüli kiadások és beruházások.
Úgy hogy az egész költségvetést véve, a pénzügyminiszter csak 198,000 korona névleges felesleget irányoz elő.

---

Ez az előirányzat, bár a tavalyinál kedvezőtlenebb, mégis meglephet bennünket.
Ha meggondoljuk, hogy a most előterjesztett költségvetés már magába foglalja az állami, megyei, államvasuti tiszviselők fizetésemelését, a községi és körjegyzők fizetésének javítását, a járási számvevői intézmény felállását, a népiskolai tanítók, a középiskolai tanárok fizetésének, valamint a lelkészi illetmények feljavításának fölemelését és a horvát kiegyezésből eredő kiadási többletet.

A miniszter újból figyelmezteti a képviselőházat, hogy ha a kiadások szaporításában tovább is ily rohamosan haladunk, elő fog állani a deficzit. 

Az 1903-iki év eredményeit a pénzügyminiszter aránylag elég kedvezőknek mondja.
A zárszámadás 11 millióval nagyobb felesleget mutat, mint a költségvetés s a legtöbb állami bevétel nagyobb összeget mutat, mint a mennyi előirányozva volt. Nevezetes, hogy az exlex miatt az egyenes adóknál 25 millió, az illetékeknél 7 és fél millió korona fizetetlen maradt. Ezt most utólag kell befizetni az adózóknak.