Selyemtenyésztés

Teméntelen kárt okozott az idei aszály széles e hazában.
Megmérhetetlen értékek pusztultak el. Semmi sem bizonyítja állításunk valódiságát jobban, mint a következő száraz számadat: tavaly termett Magyarországon 341 millió értéket képviselő tengeri és 129 millió koronára becsülendő burgonya. 

Ezzel szemben az idei sanyaru termés tengeriben alig rug 50 millió korona értékre, míg a burgonya hozama talán a 40 milliót sem éri el.
Ha e két főczikk deficzitjéhez hozzá vesszük a többi termények hozamkevesbletét, ugy könnyen kiszámítható, hogy az 1904. évi termés 400-450 millió koronával ért kevesebbet az 1903-ik évi normális esztendő terméshozamának összértékénél. 

Fájdalom, hazánk időjárási viszonyai egyáltalán nem kedvezők.
Az időjárás nálunk erősen a szélsőségeken jár. Ez már geografiai fekvésünk előnytelenségében rejlik, melyet a kopár, lombtalan hegyek és a nagy síkságok fanélkülisége csak fokoz hatásában. 

És mégis a magyar gazda az egész világ földmívelői között a legcsökönyösebb szántó-vető.
Feltur minden alkalmas vagy nem alkalmas földet és kizárólag magtermesztésre fekteti a fősúlyt. Pedig hányféle ága van a mezőgazdasági mellékiparnak, a mely biztos jövedelmet hajt és e mellett nem függ a z időjárás véletlenségeitől. 

Itt mindjárt a selyemtenyésztés.
Nem uj dolog, hogy a selyembogár tenyésztés busás keresetet ad e hazában. Már 1716-ban a törököknek a Bánátból való kiűzése után azonnal kezdetét vette nálunk Mercy tábornok gondoskodásából a selyembogártenyésztés. 


Meg van adva tehát a mód arra, hogy még a legszegényebb földmívelő is foglalkozhatik selyemtenyésztéssel.
Ha már most tekintetbe vesszük, hogy a selyemhernyó tenyésztése nem csak hasznot hajtó érdekes foglalkozás, de oly könnyű munka, hogy azt nemcsak asszonyok, de még aggastyányok matronák és gyerekek is végezhetik, valóban nem ajánlhatjuk eléggé gazdáinknak.

Honosítsák meg a selyemhernyótenyésztést birtokukon.
A kik pedig kicsinylik, hassanak oda, hogy legalább a szegény nép között terjedjen az eszme. Fájdalom, el tudom képzelni, hogy nincs egyetlen nagyobb birtokos sem, a ki ne kicsinyelné ezt a szépen jövedelmező gazdasági mellékipart. 

A kiket a dolog érdekel, hozassák meg a m. kir. földmívelési miniszteriumtól a selyemhernyótenyésztés ingyenes „Vezérfonalát”, abból aztán okulhatnak.
És haladva a művelt világ gazdáival igyekezzék ki-ki ez uton is magának, hozzátartozóinak, hazájának javára, rendes biztos jövedelemre szert tenni és ne bízza magát kizárólag a mi szélsőségeken járó időjárásunk kényére, kedvére.