Az orvosi röntgentechnika újabb fejlődéséről , X-sugárzás

Röntgen Vilmos Konrád 1895-ben a róla elnevezett sugarakat felfedezve, érdekes, de tisztán elméleti jelentőségű eredményre gondolt és nem sejthette, hogy megismerése nyomán az orvostudománynak fontos új ága fejlődik ki: a röntgenológia. Röntgen már első előadásában beszámolt arról, hogy röntgensugarakkal a kezet átvilágítva annak csontos váza lefényképezhető.

Ez a megállapítás a csontrendszer betegségeinek kórismézésében kezdettől fogva nagy fontosságra tett szert. Ily vizsgálatok során megállapították, hogy hosszabb ideig tartó besugárzásra bőrpír lép fel, a hajzat, szőrzet kihull, stb. Freund röntgenbesugárzással szőrteleníteni akarván, a besugárzott egyén bőrén nehezen gyógyuló, úgynevezett torpid-fekély lépett fel. Sjögren és Stenbeck 1900-ban röntgenbesugárzással a rákot tudták gyógyítani.

Az orvostudományban a röntgensugaraknak két nagy alkalmazási területe nyílott meg: a betegségek természetének - egyéb vizsgáló eljárások mellett - röntgensugarak felhasználásával való megállapítása (röntgendiagnosztika) és betegségeknek besugárzással való gyógyítása (röntgen-terápia). Az alkalmazási területeknek mind nagyobb mérvű kiterjesztése és orvosi fontossága – amelyről Kelen Béla és Császár Elemér kitűnő könyvei részletesen beszámoltak - természetesen maga után vonta a műszaki megoldások és tökéletesítések hosszú sorát. Ezeket vázlatosan ismertetjük.

Röntgen felfedezését a Crookes-féle kisülési csővel végezte. Ez lényegében egy üveggömb, amelybe két elektródot forrasztottak. Ha azokba magas feszültségű áramot kapcsolunk és a gömböt légritkítjuk, különböző természetű fényjelenségek után mintegy 0-1 mm higanynyomáson a negatív elektródból (katód) sárgás fénysávot látunk kiindulni, amely anyagi természetű, negatív elektromos töltésű elemi testecskékből álló sugárzás, a katódsugárzás.

E katódsugárzással, foglalkozva állapította meg Röntgen, hogy az elektronok az üveggömb falának ütközve, ott egy addig ismeretlen, nem anyagi természetű sugárzást keltenek, amelyet ő X-sugárzásnak hívott. Ez az elnevezés az angolszász irodalomban mindmáig megmaradt. Röntgen a továbbiak során a katódsugarakat nem magába az üvegfalba, hanem egy fémlapba ütköztetve (antikatód, mert a katóddal szemben fekszik) hozta létre a sugárzást.

(folyt. köv.)