Szilvabefőző akció

Szegvárott, ennek a hatalmas, 10.000 lakosú falunak központjában nagy a sürgés-fonás. Dolgos leánykezek nagy akcióba kezdtek a csongrádmegyei nagyközségben, ahol a századfordulókor először hallatták szavukat a nincstelen földmunkások a kubikus-forradalomban. Itt, Vadnay főispán egykori kedves falujában talált egymásra a nyomorúság meg az igazi magyar néplélek olyan szomorúan. Az emberek itt földrevetett szalmán hálnak, de ajkukról soha nem hallott ősi nóták kelnek...

Szegvár közepén, a Károlyi - Kornis-alapítványi telepen szilvalekvárt főznek a Katolikus Női Szociális Képző növendékei. Összevásárolták a kisgazdák termésének egy részét és most önkéntes munkával befőzik a szilvát. Az ősi alapítványi ház boltíves folyosóin fürge léptek visszhangoznak. Nehézkesen tárul fel a cifrázott, vertvas nagykapu, hogy utat engedjenek a szilváskosaraktól görnyedező leányoknak. Csodálkozva néznek a régi falak, amelyek Rózsa Sándort látták valaha, meg a tizenhárom aradi vértanút, hiszen ez az alapítványi épület másfél évszázadon keresztül a csongrádi vármegyeháza volt.

A ház udvarán most hatalmas üstökben rotyog a lekvár. Fehérköpenyes fiatal leányok hajladoznak körülöttük. Gyöngyöző homlokkal kavarják, egymást félóránként váltogatva, a bugyborékoló ízt. Komoly itt minden arc. Ez a legnehezebb munka. Az udvar másik oldala dalolástól hangos: a szilvát magozza ott egy jókedvű csoport. Amott faládákat bélelnek tiszta pergamennel. Már öntik is bele a sűrűre főzött, pompás szilvaízt. Gondos kezek alkohollal gyorsan letörlik kérgesedő felszinét. Hány ember örül majd ennek a lekvárnak a télen!

Szegény emberek kenyere mellé talán egyetlen ízesítő lesz! Hogy örülnek már most is a gazdák, hogy nem romlik rájuk a gyümölcs! Van, aki feldolgozza! Az első gondolatot a szilvafőző akcióhoz különös dolog adta. Egyik nap átvágták az alapítványi gyümölcsöskert kerítését. Tolvajok másztak be rajta. De nem a gyümölcsöt lopták. Ó, nem. Hanem a támasztó karókat vitték el a roskadozó ágak alól. Megdöbbentő! Olyan nagy a szilvatermés ebben az évben, hogy kifogyott a támasztó karó a fátlan faluban!

Ezen a bajon segíteni kell! Ha a termés ilyen nagy, rá fog romlani a gazdákra. Fogjunk össze, adjuk be nőies eszünket, gyakorlati tudásunkat, kézügyességünket s dolgozzuk fel a szilvát lekvárnak! A Szociális Képző növendéket Budapesten lelkesen fogadták a vezetőség indítványát.

Szociális munkára készülnek a jövőben: de elkezdik a szociális munkát már most! Tervüket előadták illetékes helyeken, ahol segítséget reméltek. A kereskedelemügyi minisztérium megértéssel fogadta, s leutazásukat nagy kedvezménnyel lehetővé tette. Egy szomszédos nagybirtokos tüzelőanyaggal segített. Megindulhatott a munka: önkéntes munkatáborban a szilvabefőzési akció.

Az akcióhoz szükséges szilvát a környék kisgazdáitól vásárolják össze, hogy ezáltal rajtuk segítsenek. Üstöket, tüzelőt, ládikákat, csomagoló pergamenpapirt, fuvart közadakozásból hoztak össze. Ha a szilvalekvár elkészül, a Szociális Képző tárolni fogja s azt reméli, hogy az elkövetkező télen bizonyára szolgálhatja vele a hazát.