Egy másik, eléggé gyakran jelentkező anomália a balkezesség. Hozzávetőleges statisztikák szerint Középeurópában az embereknek mintegy 3-5 százaléka balog. Az örökléskutatók mármost kimutatták, hogy a balkezesek felénél a rokonság soraiban is vannak balogok. Fokozódik azonban ennek az anomáliának a kórképe, ha megtudjuk, hogy - persze aránylag ritka esetekben - nemcsak a kéz funkciója cserélődik fel a balkezeseknél, hanem egyúttal összes belső szegyeik is helyet cserélnek jobbról-balra és viszont. És még ez is örökletes.

Óriási szakirodalma van a golyva keletkezésének, amely az alpesi vidékeken, de Délnémetországban másutt is, egyes helyeken igen nagy mértékben terjedt el. A kutatók egyik része az ivóvízben lévő igen kismennyiségű mérgező anyagoknak, másik része viszont éppen bizonyos anyagok (jód) hiányának tudja be a golyva keletkezését. Miután a belterjes golyva leginkább egyes családokat támad meg, s vannak vidékek, ahol főként asszonyok kapják meg, azért az örökléskutatók itt is inkább hajlandók bizonyos öröklött hajlamosságot feltenni.

A rendellenességek, vagy talán helyesebben rendkívüliségek, sorába tartozik az ikerszülés is. Az ikrek között vannak tudvalevőleg olyanok, akik - itt közelebbről nem magyarázható okoknál fogva - hasonlatosabbak egymáshoz, mint a másfajtájú ikrek. Az előbbiek közül csak minden 300-350 szülésre esik egy ikerpár, az utóbbiak tudvalevőleg már minden nyolcvanadik szülésnél előfordulnak.

Az előbbiek mindig egyneműek, az utóbbiaknál vegyesen van fiú-leány. Az ikerkutatás az örökléstan egyik legérdekesebb fejezete; és egyik leglényegesebb megállapítása az, hogy az ikerszülés gyakoribb az alkoholista szülőknél, mint a nemivóknál. Békáknál végrehajtott alkoholkísérletek aztán kísérletileg is beigazolták tapasztalati tényt és megmagyarázták annak fiziológiai okát.