- De jó lenne, ha nyaralni mehetnék é sóhajtja majdnem kivétel nélkül minden ember, amikor a nap sugarai tűzően perzselnek és a ruha rátapad az emberre, aki dolga után siet. De aránylag nagyon kevesen valósítják meg ezt a vágyukat, sőt sokan egyenesen büszkén hangoztatják, hogy évek óta nem pihentek, nem mozdultak el lakóhelyükről, a szorgalmasság, a munkabírás erényének állítják be ezt az állapotot.

Pedig a szervezetet nem lehet a végletekig kihasználni, még a gépnek is szüksége van olajozásra és ilyen olajozás testünk, lelkünk számára a nyári pihenés, helyváltoztatás. Nem kell az üdüléshez sok pénz. Megoldható ez úgyis, hogy nem okoz különleges túlkiadást, nem borítja fel a háztartás egyensúlyát. Ma, amikor már a szociális viszonyok annyira javultak, hogy minden dolgozó ember számára biztosították a fizetéses szabadságot, éppenséggel nem kell visszariadnunk a nyaralás költségétől. Szerény igényekkel nem költ az ember nyaralás közben többet, mint otthon.

- Az egészség szempontjából különösen előnyös, ha kevesebb a komfort - mondja Belák Sándor egyetemi tanár, aki évek óta vezeti, mint a Reuma- és Fürdőkutató Intézet igazgatója, a nyaralási hatások tudományos vizsgálatát.

- Az egészség tulajdonképpen nem egyéb, mint alkalmazkodási képesség - magyarázza, - amit úgy kell értenünk, hogy a szervezetre külső és belső ingerek hatnak állandóan és ezekhez alkalmazkodik. Ilyen külső ingerek: a folyton változó hőmérséklet, a napsütés, a szél, belső ingereket pedig jelent a táplálkozás változatossága. Az alkalmazkodást állandóan gyakorolnunk kell, mert ha nem gyakoroljuk: a szervezet elveszíti alkalmazkodó képességét.

- A városi embernél a külső ingerek nagyrészt kiesnek és minél nagyobb komfortban él, annál kevesebb alkalma és módja van ahhoz, hogy az alkalmazkodást gyakorolja. Egész napját a szobában tölti, egyenletes hőmérsékletben, ha központi fűtéses a lakása vagy a munkahelye, még a mellékhelyiségekben sem érez változást a hőmérsékletben. Napsütés, szél alig éri a testét. Az autóbusz, a villamos feleslegessé teszi számára a mozgást. Az ingerhatások híján elveszti alkalmazkodó képességét, rugalmasságát és eltesped. A komfort tehát méreg, amely mesterségesen fosztja meg a szervezetet az annyira szükséges ingerhatásoktól.

- Ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy legalább időnként visszatérjen az ember a szabad természethez és kitegye magát az ingerhatásoknak. A nyaralás, üdülés nemcsak az egészségi állapotot, hanem a testi és szellemi teljesítőképességet is javítja. És egyáltalán nem hiba, sőt előny, ha a nyaralás tartama alatt le kell mondanunk a komfortról, a megszokott kényelemről, mert így a szervezet újra megtanul alkalmazkodni, megerősödik, rugalmasabbá lesz.

A nyaralni Indulók számára rendszerint probléma az a kérdés, hogy mi jobb a szervezetnek: a magaslati levegő, vagy a vízpart? Erre vonatkozólag is kérdést tettünk Belák professzorhoz.

- Öt éve folytatunk ilyen irányú kísérleteket - válaszolja, - körülbelül 3000 gyermeket vizsgáltunk meg ilyen szempontból, főlrg az OTI által nyaraltatott tanoncokat és a székesfővárosi árvaházak növendékeit. A kísérletek azzal a nagyon érdekes és értékes eredménnyel jártak, hoay kiderült: az éghajlat változás minden körülmények között javítóan hat. Akár magaslaton, akár a Balatonnal nyaraló gyermekeket vizsgáltuk, mindenkor azt tapasztaltuk, hogy azoknál, akiknek a pulzusa a rendesnél alacsonyabb: az felnövekszik, akiknél pedig magasabb: csökken.

- Nagy hiba - folytatja, - hogy az emberek nagyrészt nem helyesen nyaral Amikor megérkezik a nyaralóhelyekre: nyomban „nyakig merül” a hely nyujtotta élvezetekbe. Egész nap a vízben tartózkodik, vagy órákig fekszik a napon vagy reggeltől estig gyalogol a hegyek közt. Ez nagyon káros hatást válthat ki, mert a klíma éppen olyan, mint a gyógyszer: abból sem szabad egyszerre sokat bevennünk. Ahhoz, hogy jól hasson: helyesen kell adagolni, ami azt jelenti, hogy apránként kell hozzászoktatnunk az elszokott szervezetet a napsütéshez, a levegőhöz, a vízhez, a szélhez. Még szerencse, hogy a Jóisten éjszakát is adott - teszi hozzá nevetve, - mert a napimámorba esett nyaralók másként elpusztulnának.

(folyt. köv.)