Találós kérdés következik most, szíves olvasók. Ha valaki egy öt gramm súlyú keveréket nyomna az olvasó kezébe egy kis zacskóban, amely keverék kvarc-homokból, szódából és ólom-oxidból áll s aztán pénzt kérne érte, vajjon mennyit fizetne a kéretlen eladónak? - Egy fillért sem - hangzik bizonyara a csodálkozó válasz, - hiszen öt gramm homok-, szóda- és ólomoxid-keverék úgyszólván semmit sem ér.

Igaza van. De ha ezt a három anyagot üveggé olvasztják össze és górcsőbe való nagyítóüveget, mozigép-vetítőlencsét vagy fényképező-objektívet csiszolnak belőle, akkor…. nos, tessék csak befáradni akármelyik optikai szaküzletbe, majd meghallja, milyen hallatlanul értékes egy ilyen „keverék”. Akkor is, ha történetesed nem nyom többet öt grammnál.

De nem is csoda! Az optikai üvegek és a belőlük készített műszerek annyira kibővítik az ember tudását és hatalmát, mint kevés, más tudományos alkotás. A mai értelemben vett gyakorlati fényoptika, a maga sokféle eszközével még négyszáz esztendős sincsen (amióta tudniillik az első górcsövet és az első messzelátót feltalálták). És mi mindent ajándékozott azóta az emberiségnek!

Vegyük csak sebtében szemügyre: korszerű szemüveg, nagyítóüveg, a távcsövek ezerféle fajtája, földmérő- és katonai optikai műszerek, fényképezőgép, fényképmásoló és nagyítóberendezések, filmfelvevő, mozivetítő. A csillagos ég és a Napóriások titkait kutató csillagászati messzelátók és ellenlábasuk: a górcső, a maga változatos fajtáival, amelyek a legkisebb élőlények és az anyagparányok rejtelmeit nyitották meg a mi durva szemünk előtt.

Mindez gondos számítással szerkesztett és hajszálpontos csiszolással kidolgozott domború és homorú üveglencsék bonyolult rendszeréből áll. Górcső nélkül sohasem láthattuk volna meg az ember leggyilkosabb ellenfeleit, a kórokozó csirákat. A mai mikroszkóp nemcsak megmutatja őket, de úgynevezett sztereoszkópikus kivitelben, domború, plasztikus képet nyujt róluk; a vele összekapcsolt vetítőgép pedig mingyárt vászonra is vetíti a felnagyított képet. A beteg vér, az emberi test láthatatlanul finom, de annál veszedelmesebb szövet- és nedvbeli elváltozásait könnyen megfigyelheti az orvos egy ilyen falravetített fényképből és azonnal tudja, hol keresse a baj gyökerét.

Ha tetszik, az úgynevezett mikrofotografáló géppel (szintén a nagyítólencsének csodája) meg is örökítheti a mikroszkóp lencséjén át elé táruló látványt „mikrofényképek” nemcsak az orvostudományban, hanem a kutatás és az ipar különböző ágaiban is értékesek. Sűrűn használják például szövetanyagok vizsgálatára. A mikrofelvétel pontosan megmutatja a szál szerkezetét. Az ilyen kutatások gyümölcse pedig egyrészt jobb és olcsóbb ruhanemű, másfelől pedig új értékes szövetanyagok.

Különleges, bonyolult nagyitókészülékekkel mérik és elemzik a górcsövi méretű anyagmennyiségek tömegét. Más optikát eszközök a szemvizsgálatban fontosak. A kohászatban és a fémiparban a górcső egy különleges fajtájával a fémek finomabb szerkezetét tanulmányozzák. Ennek eredményeképpen mindennek, ami csak fémből készül körülöttünk, javul a minősége, használhatósága, biztonsága.

Mindez a nagyítóüveg csodája, az optikai üvegé, amely nyers állapotban néhány grammnyi, értéktelen alkatrészből áll!