Soványság - írta Dr. Dobák Ferec

Amikor az ember testsúlya a megfelelő átlagsúly alatt van, soványságról beszélünk. Sovány ember sok van, de tapasztalásunk szerint ezek szívósak, nem betegek. Az állandóan sovány ember soványsága rendszerint öröklött családi tulajdonság. Az ilyen emberek legtöbbször jóétvágyúak és az átlagosnál többet esznek és mégsem híznak meg. Előfordul, hogy a negyvenes évek változást hoznak, de az ilyen emberek sohasem lesznek kövérek.

Az ilyen sovány természetű egyén nem szorul hizlalásra, csak akkor, ha a soványsághoz nagy fokú gyöngeség csatlakozik, vagy ha csökken a munkabírása és ha nyugodt életmód mellett a testsúlya tovább csökken. A belső eredetű kóros soványság oka a belső-elválasztású mirigyek súlyos zavara, például az agyalapi mirigy okozta lesoványodás, vagy pajzsmirigy-túlműködés, vagy cukorbetegség.
A lesoványodás orvosi jelentősége sokkal nagyobb. Ha valakinek testsúlya azelőtt normális volt, akkor mindig feltűnő jelenség a lesoványodás.

A lesoványodáshoz vezető betegségek száma igen nagy. Ilyenek a gyomorbélrendszer megbetegedései és egyéb, hosszú ideig tartó betegségek, úgymint a vérbetegségek, a daganatképződés, de néha kisebb okok is vezethetnek lesoványodáshoz. Rossz vagy hiányos fogazat akadályozhatja a táplálkozást; azonkívül idült mandulagyulladás vagy orr-melléküreggyulladás is lehet az étvágytalanság oka. Rossz kedélyhangulat, gondok és kedvetlenség is vezethet lesoványodáshoz.

Ezekből is láthatjuk, hogy a lesoványodásnak igen sok oka lehet. Ezért ne a hozzátartozók és ismerősök tanácsait kérjük ki, hanem menjünk az orvoshoz, akinek feladata, hogy a lesoványodás okát megállapítsa. A lesoványodás kezelése ott kezdődik, hogy a betegség okát kikutatva igyekezünk a bajt megszüntetni.

Ilyenkor szükségünk van a hizlaló étrendre, amely alkalmazkodik a beteg körülményeihez. Az orvosi vizsgálat alá elsősorban a gyomor- és bélrendszert vesszük; az étrendnek alkalmazkodnia kell a gyomor és a bélhuzam állapotához. A hizlaló étrend célja, hogy bőségesen vigyünk tápanyagokat a szervezetbe. A hizlaló étrend alkatrészei a nagy fűtőtartalmú zsírokat és a szénhidrátokat tartalmazó ételek. A hizlaló étrendben a tésztafélék, édességek, burgonya, rizs és a cukortartalmú ételek előnyben részesülnek. Hizlalni lehet a kenyérevéshez való szoktatással is.

A legnagyobb hizlaló hatása van a zsírnak; de mivel sok esetben érzékenység vagy ellenszenv mutatkozik, azért a legjobb szolgálatot teszi a vaj és a tejszín. A vajat adhatjuk a reggelihez és az uzsonnához. A tejszínes kávé, kakaó vagy csokoládé kellemes formában igen nagy fűtő értéket képvisel. Azonkívül a bőséges zsírtartalmú sajtok, úgymint a krémsajtok és a vajjal kevert túró rendelése előnyös. Az ételek elkészítésénél fontos, hogy lehetőleg zsírdúsan legyenek elkészítve. A zsíros ételeket télen sokkal jobban bírjuk, mint nyáron. Télen a zsíros disznótoros ételekből a sovány ember bátran fogyaszthat. Nyári időben az ételolajok ajánlatosak, mert a jó oliva-olajjal készült ételek íze, szaga elsőrangú.

Tapasztalat szerint a puha fehér kenyér fogyasztását lehet legjobban fokozni; a barna kenyér azonban jobban laktat. A sós tésztákból könnyebben lehet nagyobb mennyiséget fogyasztani. A cukros ételek hamarabb kielégítik az embert. A legideálisabb tápanyag hizlalás szempontjából a zsír. A zsírdús tojássárgáját igen jól felhasználhatjuk magas kalóriatartalmú majonézek készítésére. A gyümölcsök közül elsősorban a magas kalóriatartalmú maggyümölcsöket, a diót, a mogyorót, a mandulát és a cukrozott déligyümölcsöket részesítsük előnyben. A tej egy litere 650 kalóriát szolgáltat, de csak olyanok fogyasszák, akik az ízét kedvelik. A szeszes italok, a bor és a sör kis mennyiségben fogyasztva az étvágy fokozására adható, de fűtőértékük nem magas, mert az alkohol a szervezetben igen rövid idő alatt elég. A tápsörök malátatartalma általában 5-6%.

Sovány embernél az étkezések számát kell szaporítani. Két óránként kell bármilyen kismennyiségű ételt fogyasztani és így a gyomor megterhelése nélkül rövid idő alatt sikerül a beteget meghizlalni. Nagyfokú soványság esetén fokozatosan kell az ételek fűtőértékét emelni; de nem szabad gyorsan emelni az ételek kalóriatartalmát, mert könnyen undorérzést kelthet és a hízókúra sikertelen lesz. A hizlalókúra kezdetén a testsúly eleinte emelkedik, de egy idő múlva megáll, mert a bőséges táplálkozással kapcsolatban az anyagcsere is fokozódik. Ilyen esetekben az étrenden kívül gyógyszer adagolására is kényszerülünk.

Minden körülmények között nagy súlyt fektessünk az ételek elkészítésére. Az étvágytalanság leküzdésében az ételek elkészítése és külső alakja, ízléses tálalása is nagy szerepet játszik. Egy szépen felterített asztalnál és kellemes társaságban sokkal több ételt tudunk jóízűen elfogyasztani, mint egyedül.

A hizlaló étrendnél fontos, hogy pihenjünk az étkezések után, azonkívül ajánlatos a mindennapi környezetből való kikapcsolódás. Nyomatékkal hangsúlyozzuk a környezet- és levegőváltozás kitűnő hatását az általános közérzetre és a táplálkozásra. A hizlalásnak igen sok csínja-bínja van és nem elegendő pusztán a hizlalóétrendnek az előírása, mert a hizlalókúra sokszor igen nagy körültekintést igényel. Teljes sikerrel csakis egy tapasztalt orvos tudja az erősen lesoványodott beteget meghizlalni.