A kerületi elöljárók legutóbbi értekezlete felhivta az iparügyi előadók figyelmét arra, hogy a zsidó iparüzők üzlethelyiségeiket ugyanazon iparhatóság hatásköre alá eső más községbe áthelyezhetik, de iparukat az uj község területén csak abban az esetben folytathatják, ha az illető községben iparjogositvány részükre a törvényes rendelkezések értelmében kiadható volna, vagyis ha az illető községben a zsidónak kiadott iparigazolványok és iparengedélyek együttes száma nem haladja meg az összes iparigazolványok és iparengedélyek számának 6%-át.

Amennyiben tehát a zsidónak minősülő iparüzők üzlethelyiségét ugyanannak az iparhatóságnak hatásköre alá eső más község területére áthelyezi és ezt bejelenti, az iparhatóság a bejelentést tudomásul venni köteles, de minden ilyen esetben köteles vizsgálat tárgyává tenni, hogy a zsidónak minősülő iparos az uj üzlet helyén iparának gyakorlását megkezdheti-e vagy sem.

Ha ugyanis az iparigazolvánnyal rendelkező zsidók arányszáma a hat százalékot meghaladja, akkor az üzlethelyiség áthelyezését tudomásul vevő véghatározatban a zsidónak minősülő iparüzőt iparának gyakorlásától egyuttal el kell tiltani. Ha pedig a zsidó iparüző ipara gyakorlásának megtiltása folytán régi üzlethelyére visszaköltözni és iparát ott folytatni kivánná, az iparhatóság az ipar további folytatásának megengedését a fentiek szerint ujból vizsgálat tárgyává tenni köteles.

Ugyanazon község területén belül az üzlethelyiség a törvényes rendelkezések korlátai között szabadon áthelyezhető és az ipar tovább gyakorolható akkor is, ha a zsidó iparüzők arányszáma a hat százalékot meghaladja.