1942. évi egyéni tekebajnokságért vívott küzdelem
A tekéző sport az utóbbi években nagy fejlődésnek indult. A Magyar Tekéző Szövetség sok egyesületet kapott Erdély egy részének visszacsatolásával és a Délvidék hazatérésével. Erdélyben ma mintegy száz, a Délvidéken ötven egyesület működik. Az egyesületek fejlődését mindenütt megakasztja a pályahiány.
A MATESZ csak kettős pályán engedélyez versenyeket, az Erdély részi és délvidéki egyesületek azonban csak egyes pályákkal rendelkeznek, úgyhogy részükre valamilyen közbeeső megoldást kell találni addig is, míg néhány kettős, esetleg négyes pályát építhetnek részükre.
Erre azonban kevés a remény, mert egy modern, aszfaltos tekepálya és felszerelése 50-200 ezer pengőbe kerül... Ezt csak nagy vállalatok áldozhatják tekecsapatukért, mert arra a legközelebbi jövőben nem számíthatunk, hogy az állam építtet olyan négyes, tízes, tizenkettes modern tekepályákat, mint amilyeneken német versenyzők tekéznek…
Tavaly Magyarország egyéni tekebajnokságát Onozó István, a BSzKRT versenyzője nyerte 859 fával. Az idei versenyen sokkal jobb dobásokat láthattunk. Örvendetes fejlődést mutat a vidéki tekesport. Szűcs László például a ceglédi MOVE versenyzője a döntő félidejében 865 fás dobásával vezetett, utána következett Vida István, a WMTK versenyzője 859 fával. A versenyből már eddig is kitűnt, hogy az átlageredmény minden osztályban jobb, mint az elmúlt esztendőkön.
A vidéki csapatok közül a legtöbb, különösen az erdélyi és délvidéki versenyzők először játszottak aszfalt pályán, úgyhogy ez az eredményüket erősen befolyásolta. Szokatlan volt egyik-másik vidéki versenyzőnek az is, hogy 2.90-3 kilogrammos golyóval egy óra tíz percen át kétszázat kell dobnia, ebből 100 teli, 100 tarolás.
Részletes eredmények az I. osztályban:
1. Szűcs László (C. MOVE 865 fa
2. Vida István (WMTK) 859 fa
3. Pozderka R. (WMTK) 845 fa
4. Hideg Pál (K. MÁV) 841 fa
