Egyszerű polgár nem érti

Főleg pedig akkor nem érti, ha a gyengébb nemhez tartozik és ért a főzőkanálhoz, hogy miért nem vigyáznak jobban azokra az étel receptekre, amelyeket a rádió háziasszonyai szoktak az egyszerű polgárok családjainak ajánlani. Jó gazdasszonyok állítják, hogy az ajánlott receptek után gyakran bizony csak gasztronómiai gallimathias volna készíthető. Így például a multkor félkiló pörkölt marhahushoz az egy kanál paprikán kívül fél kávéskanál törött borsot is javasoltak. Bizonyos, hogy az ilyen pörkölt csak rabvallatónak volna alkalmas.

Azt megérti az egyszerű polgár, hogy a kutyák főkapitányi kegyelmet kaptak s most már bevihetik a kávéházba. Azt azonban nem tudja megérteni, miért engedik meg a fehér, hosszuszőrű, állandóan vedlő kutyuskáknak, hogy feltelepedjenek ülőhelyükre és ott bundájukból százszámra hagyják a fehér szálakat, amikre ha valaki később ráül tarkává válik a ruhája.

Ha már a cipőutalványoknál megkövetelt bejelentőlapra is fejet csóvál az egyszerű polgár, mennyire inkább fejet kell csóválnia akkor, ha megjelenik az előljáróságnál és ott az altiszttől igénylőlapot kér. Egyes előljáróságon ugyanis az altisztek az igénylőlapokat kérőktől is bejelentőlapot követelnek. Vajon miért ? Egyáltalában nem valószínű ugyanis, hogy ez igénylők mind pattogatott kukoricát árulnak és az előljáróságoknál akarják beszerezni ingyen a staniclihoz való papirost.

Amit azonban egyszerű polgár éppenséggel nem tud megérteni, az az ádáz versengés, amely a közönség rovására a Nagyköruton az autobuszok és a villamosok között folyik. A villamos boldog, ha rákapcsolással meg tudja akadályozni az autobuszt, hogy előtte álljon be az állomáshoz, és ne legyen kénytelen lassítani, viszont az autobusz azzal fizeti vissza a kölcsönt, hogy megáll a villamos előtt a síneken és akadályozza a továbbindulásban. Egyszerű polgár megállapította, hogy ez a versengés a Nagyköruton a Boráros- tértől a Vígszínházig kerek másfélpercnyi késedelemmel járt az autóbusz utasai terhére. Igaz, így másfél perc nem sok, de vannak emberek, akik sietni is szoktak és azért ülnek autobuszra, hogy korábban érjenek céljukhoz, nem pedig azért, hogy a villamosok és az autobuszok vetélkedésében gyönyörködjenek.