Kállay Miklós beszéde Kolozsváron

Kolozsvár, április 26.

- Bármi történne is ezen a világon – Kolozsvár más, mint magyar, nem lesz soha! (Viharos éljenzés és taps!) Nemcsak a magyar erő biztositja ezt, de biztositja Kolozsvár levegője,  mert amint nem lehet Nürnbergből más, mint német város, Nápolyból más, mint olasz kikötő, ahogy nem lehet Szebennek, vagy Besztercének német jellegét eltörölni, ugy ez a város is minden koron keresztül egyedül és kizárólag magyar marad! (Szűnni nem akaró lelkes taps és éljenzés!)

,,Elégedetlenek és elcsüggedők ne legyetek!”
A miniszterelnök ezután a következőket mondta:
- Foglalkozzatok a kérdésekkel, törődjetek a dolgokkal, biráljatok, csak elégedetlenek és elcsüggedők ne legyetek egy pillanatilag sem. Mert nagy különbség van aközött, ha ugy mondom meg a véleményemet, hogy segiteni akarok vele, vagy pedig ugy teszem azt, hogy ugyanakkor ártok, rombolok és megnehezitem a munkát.

Maradjunk csak mindig önérzetes magyarok, mondjuk meg a véleményünket, de azt mindig ugy tegyük, hogy ne ártsunk az ügynek, amelyet mindannyian szolgálni akarunk.

- S végül: áldjuk a jó Istent s legyünk hálásak azoknak, akik az országot vezették. Ne feledkezzünk meg arról, hogy egész Európában aránylag még mindig nálunk legnagyobb a jólét, legjobbak az életlehetőségek.

Ne felejtsétek soha: háboruba léptünk. Háboruba vagyunk. Meg kell vivnunk ezt a hacot önmagunkért, végig kell verekednünk szövetségeseinkkel együtt és én arra üritem poharamat, hogy ennek a háborunak a befejezése napja a mi, s Európa keleti  ellensége legyőzésének napja, Magyarország és mindenki legszebb napja legyen!