Vichy, julius
Mikor bocsátkozott alá a legelső ejtőernyős katona? Azt hihetnők, hogy közvetlenül a háboru hadgyakorlaton. A légi gyalogság a legujabb fegyvernem, még a világháboru idején nem szerepelt s a levegőből való okkupáció gondolata alig néhányéves.
Az első ejtőernyős aláereszkedés mégis másfélévszázados már, s a ,,Marseille- Soir”-ból, amely az eseményről megemlékszik, kiderül, hogy e történelmi eseménynek magyar vonatkozásai vannak.
1800. szeptember 23-án egy Páris melletti gyakorlótéren, százezres tömeg jelenlétében, léggömb emelkedett a magasba s egy furcsa, ernyőszerű szerkezetet huzott maga után az éterbe. E szerkezet végén, kötelekre erősítve, egy ember lógott. Egy katona. Bonaparte egyik vitéze. Névszerint: Gannerin gyalogos.
Amikor a léggömb 3000 lábnyi magasságba került, az ernyőszerkezet levált róla és utasával együtt lassan alászállott a föld felé.
A gyalogos hol függőlegesen, hol vízszintesen táncolt a levegőben, sőt gyakorta fejével a föld, lábával pedig az ég felé. Utja tehát korántsem volt oly megnyugtató és biztonságos, mint a mai légigyalogosoké. Végül azonban a szerkezet és a hozzákötözött férfiu különösebb baj nélkül ért talajt. Tehát az első aláereszkedés sikeresen végződött
A vezérkar megbízottai Bonaparte megbízásából végignézték a kísérletet. A következő napon Napoleon kihallgatáson fogadta a közvitézt, akit egy díszpuskával ajándékozott meg s elkérte tőle ernyőjének rajzát. A szerkezet feltalálója ugyanis maga Gannerin volt.
Napoleon hadvezéri lángelméje azonnal megsejtette, hogy itt egy uj hadilehetőségről van szó. A tervrajzot tehát kiadta a vezérkari irodának tanulmányozásra. A dologból azonban nem lett és nem is lehetett semmi, mert az ernyőt könnyen sokszorosíthatták volna, különösen akkor, amikor Gannerin az ernyő burkába egy nyílást vágott, amely a mai ejtőernyők ugynevezett kéményének felel meg.
E módosítással az ejtőernyő sokkal simábban ereszkedett alá. De a probléma sem a leereszkedés, hanem a magasba szállás volt. A léggömbök nem feleltek meg a célnak. A tervet elvetettél tehát.
A marseillei lap megemlíti, hogy Gannerin szerkezetét Budán gyártotta, mint magyarországi francia hadifogoly. Miután Gannerin paraszti származásu, egyszerű ember volt, minden szakismeret nélkül, lehet, hogy valakivel együtt fabrikálva készítette el találmányát, amelyet már készen hozott Magyarországról. Ilyenképpen feltételezhető, hogy az első ejtőernyő részben magyar idea és munka lehetett.
