A Platter János Konzervipari és Kereskedelmi rt.-t munkása jólétével törődő, áldozatkész vállalatként ismerik.
Ezért keltett feltűnést a per, amely legutóbb az Országos Társadalombiztosító Intézet és a Platter-gyár között folyt le és amelynek során kisebb összegű pénzbírságot fizettettek a Platter-gyárral. Foglalkozni kell ezzel az üggyel a nyilvánosság előtt, annál is inkább, mert ebben az esetben a gyár tulajdonképpeni messzemenő szociális készsége „fizetett rá”.
A Platter rt. több munkásnőjének, akik anyai örömök előtt álltak, elengedte, hogy bejárjanak dolgozni: szabadságolta az asszonyokat a szülés idejére azzal, hogy akkor jöjjenek be újból, amikor már felgyógyultak. Nem jelentette ki a munkásnőket, mert továbbra is foglalkoztatni kívánta őket; bár az orvosi megállapítás munkaképesnek találta őket, nem tudtak tovább dolgozni, mert álló munkát kellett volna végezniök. Ezek alapján nemcsak kikerültek volna kereset nélkül az utcára, hanem elveszítették volna szülési segélyre és táppénzre való jogosultságukat is.
Tekintettel arra, hogy a jogosultság megszerzéséhez még egy-két hét hiányzott, a vállalat vezetősége munkásnői kérelmére a hiányzó időre szociális okokból továbbra is bejelentette őket az OTI-ba és ennek révén elnyerték táppénzjogosultságukat. A vállalat igazgatósága tehát méltányosan járt el velük szemben a szülési szabadság kérdésében. Hiszen a munkavállalók többsége felgyógyulása után visszament a gyárba dolgozni.
Amikor a munkásnők az OTI-hoz fordultak a szülési segélyért, az OTI kifizette a segélyt, utóbb azonban kifogásolta azt, hogy a munkásnőket szabadságolták. A per során az OTI arra az álláspontra helyezkedett, hogy a gyárnak betegbiztosítási kijelentést kellett volna beterjeszteni azon a napon, amikor a munkásnőket szabadságolta. A gyár bebizonyította, hogy az OTI-t semmiféle anyagi hátrány nem érte, mert ha a munkaviszony megszüntetése után önbiztosítást kötöttek volna a munkásnők, a szülési segélyt éppen úgy ki kellett volna fizetni számukra. A gyár hiába hivatkozott arra, hogy emberbaráti érzésből, szociális meggondolás alapján tekintett el attól, hogy a szülés előtt álló asszonyokat dolgoztassa: elmarasztalták.
Az OTI álláspontja az volt, hogy itt szivességi bejelentések történtek pár esetben, ami az OTI szabályzatával ellenkezik. A Platter rt. elismerte, hogy formai hiba történt, de hangoztatta, hogy a munkások sorsával való állandó törődés vezette.
Mivel az OTI nem járhat el máskép, mint a törvényes előírás szerint, mivel továbbá a gyárat kétségkívül az önzetlen segíteni akarás vezette, megokoltnak látszik, hogy a szülő munkásnők ügyének a szabályozásával és esetleges reformjával foglalkozzanak az illetékesek.
