Új német hadiszörny a keleti háborúban: a szárazon-vízen járó gépkocsi

Verne egyik regényének hőse egy lángeszű feltaláló, aki megépíti a világ első - szárazon, vízen és levegőben is mozgó - gépjáróművét. Találmányát „Rémület”-nek kereszteli, mert az ördögi tökéletességű gép valóban rémületet kelt mindenütt. Ott bukkan fel, ahol legkevésbé várják, ahol a terepnehézségek miatt lehetetlennek tartják bármiféle járómű megjelenését. Tulajdonosa gonosztettek végrehajtására használja s egyszer, amikor rendőri hajók az úszva menekülő gépet egy folyón be akarják keríteni és egy zuhogó vízesésnek szorítani, az hirtelenül kibontja szárnyát és felszáll. A végén azonban mégis utóléri végzete...

A nagy keleti háborúnak kellett jönnie, hogy a regényíró képzeletének alkotása most szemünk láttára elevenedjék meg. Nem egészen úgy, mint ahogy Verne elképzelte, mert az új közlekedő eszköz még nem tud repülni. De ez azután egyetlen hiányossága is. A másik két közegen - a szárazföldön meg a vízen - viszont annál tökéletesebben uralkodik. Talán még tökéletesebben, mint egy közönséges gépjárómű, amely csak autó, vagy csak motórcsónak.

Mert az új találmány gépkocsi is, mótorcsónak is: vizenjáró, úgynevezett „kétéltű” autó. Nem az első a maga nemében. Már sok ilyen alkalmatosságot próbáltak szerkeszteni, sőt harcikocsit is, amely nem ijed meg, ha hirtelen sekély vízzel kerül szembe, hanem bátran átgázol rajta. De egyik sem annyira tökéletes, annyira kiforrott és minden terepakadályt leküzdő, mint ez. Egyik sem állta olyan sikerrel a legsúlyosabb harcszerű próbákat, mint a (gyártóiról elnevezett) Trippel-féle „vízi gépkocsi”.

Feltalálói természetesen németek. A német haderő már eddig is kitűnő terepjáró gépkocsikon rendelkezett, amelyek át tudtak vergődni a keleti hadszíntér hihetetlen terepnehézségein. „Mocsár tábornok”, „Ingoványtábornok”, „Kátyú-tábornok”, „Tó” és „Folyam-tábornokok” azonban most végérvényesen elveszítik majd a csatát, ha ezzel az új gépkocsival kerülnek szembe.

A Trippel-kocsit sok esztendei kísérletezés és próba után fejlesztették ki mai fokára. Már régebben felbukkant a híre, hogy a németek egy minden akadályon át vergődő csodaautóval kísérleteznek (egy ízben mi is beszámoltunk róla), de a világ csak most kap majd az új találmány értékéről ízelítőt, mert az most már minden porcikájában kiforrott. Kocsiteste olyan szerkezetű, hogy hajó módjára tud úszni, egyszersmind azonban könnyedén átsiklik - akár vízben, akár szárazon - ledöntött fatörzsek, nagy kőtuskók, sziklák fölött, tehát nem torpan meg akkor sem, ha ellenséges kezek ilyen akadályokat szórnak elébe.

A keréktengelyek gumitömítéssel csatlakoznak a kocsitesthez, úgyhogy abba nem hatolhat víz; amellett azonban megőrzik teljes mozgási szabadságukat és simulékonyan illeszkednek a leghepehupásabb talajhoz. Az erős, hathengeres mótor mind a négy kereket hajtja és mind a négy kerék kormányozható; ez a titka a kocsi nagy terepjáróképességének.

Ha pedig arra kerül a sor, hogy úszni kell - nos, egy emelőnyomás és nagy háromszárnyú vizicsavar tolódik ki a kocsi végén; másik emelőmozdulat és a mótor átkapcsolódik a kerekekről a csavarra és a vezető, anélkül hogy egy percet is veszítene, a partról egyenesen belerohanhat a vízbe. Nincs az a mély és sebessodrú folyó, amelyen ez a kis gép át ne evickélne - nemcsak „átgázol” rajta, mint a régi mintájú kétéltű járművek, hanem fürge hal módjára átússza.

A legérdekesebb az, hogy külön kormány, lapátja nincsen, hanem mellső kerekeivel kormányoz úgy, mint a közönséges autó a szárazföldön. A vezető tehát vízben is pontosan ugyanúgy vezeti kocsiját, mint az országúton. Bámulatos az a könnyedség, amellyel a kocsi még meredek, göröngyös partokon is a szárazra kapaszkodik. Legutóbb Párizsban úgy mutatták be a gépet a megszálló német hatóságok, hogy a Szajnából, ahol kipróbálták, felhajtottak vele az egyik rakpart lépcsőn s aztán az uccán futott tovább a kocsi, mintha mi sem történt volna...

Szárazföldön több mint 100 kilométeres iramban száguld a kétéltű autó, vízen pedig körülbelül 15 kilométerrel halad óránként Nem kétséges, hogy a németek most már sorozatgyártásba veszik és a keleti hadszíntéren is bevetik, hogy árkon-bokron, minden akadályon át győzelemre segítse a német hadakat.