Képzőművészeti irodalom

Biró József: Európa festészete. Officina.

A szerző egy szinte lehetetlen feladat megoldásaira vállalkozott amidőn száz oldalon törekedett összefoglalni Európa festészetének történetét, még pedig megrajzolva a fejlődés nagy vonalait, a korstílusok kialakulását a vezető mestereket, iskolákat, az irányító történeti és szellemi áramlatokat. Igaz ugyan, hogy dióhéjban is lehet pompás képeket nyujtani. Jusson Baudelaire híres verse, a Las Phares eszünkbe négysoros versszakokba foglalt remek jellemzéseivel. De nem sok művészettörténész ért ilyesmihez: sajnos Biró József sem.

A kor jellemzések általában jobban sikerültek neki, az egyes művészeké kevésbé. Néhol; sablonos kijelzésekkel pótolja az élményszerű átélést, másutt kissé tétovázik, nyilván eleven ismeretek híján. Sokszor pedig melléje fog az igazságnak. Így például Rafaello feminin stílusáról beszél. Hollósyt impresszionistának tartja, Courbet barbizoni mesternek. Könnyeden és színesen törekszik írni, de néha bizony kisiklik ha olyasmit ír, hogy Rembrandt a festői fejlődés szédítő távlatait futotta meg ecsetével! Biró József nem költő, a lirizálás nem éppen sikerül neki. De amit formába nem mindig tud elérni, azt bőven pótolja lelkesedéssel: Könyvének legvonzóbb és legértékesebb oldala éppen az a lelkesedés, melyet tárgya iránt érez és az az iparkodás, amellyel ezt átültetni törekszik olvasói lelkébe.
Farkas Zoltán