Tizenegy napos, értékes, sikerekben gazdag szereplés után, hétfőn este bezárta kapuit az 1942. évi Budapesti Nemzetközi Vásár, amelyet ebben az esztendőben, mint háborús Vásárt rendeztek meg. Közel ezer magyar gyáros, iparos, vállalkozó és háziiparos állított ki a Vásáron, amely főként a változott idők haditermelését ismertette meg a feldolgozó iparosokkal, a viszonteladó kereskedelemmel és a fogyasztóközönség százezreivel.

Kilenc állam pavillonján lobogtatta a szél idegen államok zászlóit, kilenc állam részvétele tette a Vásárt ebben az esztendőben is méltóvá a „nemzetközi” megjelölésre. A külföldi pavillonokban elsősorban a háborús termelést kiegészítő cikkek kerültek bemutatásra. Ezenkívül kilenc nagy magyar állami, fővárosi intézmény vonult fel a Vásáron nagyszabású kiállítással, hogy ismertesse a közületeknek a háborús gazdálkodás területén kifejtett közhasznú, szociális tevékenységét.


Rekorderedmény: 1,100.000 látogató

Tizenegynapos nyitvatartása alatt 1,100.000 látogató kereste fel a Vásárt. Ezt a páratlan teljesítmény olyan időben sikerült elérni, amikor a háborús korlátozások következtében a külföldi látogatók száma a minimumra csökkent, sőt a belföldről sem kereshették fel a Vásárt annyian, amennyien szerették volna. A külföldi látogatók elsősorban a hivatalos delegációk sorából kerültek ki: Németország, Japán, Mandsukuo, Belgium, Bulgária, Horvátország és Szlovákia küldte el a delegációit, de érkeztek bevásárlók Franciaországból, Törökörszágból, Szerbiából, Görögországból és Finnországból is.


Üzletkötés a Vásáron

A megnyitás első percétől kezdve élénk üzleti érdeklődés nyilvánult meg valamennyi kiállított árukategória iránt. Konkrét üzletkötésre mégis csak az első három nap leforgása után került sor, minthogy a béketermeléshez szokott kereslet előbb tájékozó és átértékelő szemlét tartott az új háborús kínálat terén.

A VAS- ÉS GÉPIPARBAN főképp olyan munka- és erőgépek iránt nyilvánult meg a kereslet, amelyek a közép- és kisipar termelőképességének fenntartására, illetve kapacitásának növelésére szolgálnak. Így igen nagy kereslet mutatkozott mindennemű motor, főként gázgenerátorok iránt. Erős volt a kereslet olajregeneráló készülékekben is. Jelentős üzletek jöttek létre malomipari, építőipari gépekben, továbbá olyan fa- és vasmegmunkáló gépekben, amelyek alkalmasak a kisipar kapacitásának növelésére. Hozzájárult az ilyen gépek iránti fokozott érdeklődéshez a szakmunkás-hiány is. Rendkívül élénk volt a piac húsipari-, feldolgozó- és csontzsírtalanító gépek tekintetében, keresték a mérlegeket, üzleti mérlegeket.

HÁZTARTÁSI GÉPEKBEN ÉS KÉSZÜLÉKEKBEN, automatikus főzőedényekben a kereslet teljes mértékben kielégítő volt. Mindvégig élén vásárlókedv jelentkezett. Közepes érdeklődés nyilvánult meg a háztartási varrógépek iránt. Jelentős üzletek jöttek létre a legkülönbözőbb cipő- és szűcsvarrógépekben, amelyek egyidejűen műtalpak és műanyagok felvarrására is alkalmasak.

A VILLAMOSSÁGI IPARBAN komoly méretű üzletek jöttek létre olyan modern főzőeszközökben, amelyek a gazdaságos főzés céljait szolgálják, továbbá különféle villamossági gépekben, elektromos műszerekben. Élénk volt a kereslet elektromos meghajtású szerszámgépek iránt is. Különösen az erdélyi közép- és kisipar számára történtek kötések elektromos hajtású kézi szerszámokban (mélyítő fűrészek, tológyaluk, stb.).

VILÁGÍTÓ ESZKÖZÖKET ÉS BERENDEZÉSEKET különösen a visszatért területek részéről kerestek. A kínálat csak részben tudott megfelelni a keresletnek, előrendelést csak fenntartással vettek fel. Rádióban, villanyhajtású gramofonokban rendkívül élénk volt az üzletmenet, különösen olyan gyárak részéről, amelyek jól szervezett üzleti propagandával támasztották alá a Vásáron történt részvételüket.

IPARI TÖMLŐKBEN ÉS GÉPSZÍJAKBAN a kereslet minden vonatkozásban túlhaladta a kínálatot. Igen nagy érdeklődést váltott ki az építési anyagok piacán az a körülmény, hogy a háborús B.N.V. a multtól lényegesen eltérő pavillon-építkezést produkált, különféle építési pótanyagok, fa- és vaspótlók takarékos eljárások bemutatásával. A megrendelések széles mederben történtek, nyersanyaghiány következtében azonban csak fenntartással fogadták el azokat.

BÚTOROKBAN ÉS LAKBERENDEZÉSI TÁRGYAKBAN a piac jó közepes üzletmenetet jelent. Komoly érdeklődés mellett jelentős üzletek jöttek létre iparművészeti és stilbútorokban, amelyekben nagyarányú megrendelések történtek. Lanyha volt az érdeklődés az u.n. kommerz bútorok iránt. A kínálat szerint ennek oka az volt, hogy a tekintetbe jövő vásárlórétegek vásárlóereje más irányba tolódott. Kielégítő üzleti forgalom mutatkozott a színes és konyhabútorokban. Elsősorban munkásrétegek szerezték be ezeket, készpénzfizetés ellenében. A fixfizetésű középosztály csökkentett kereslete csak részletfizetés mellett volt realizálható. Külön megemlítést érdemel, hogy Németország részéről tárgyalást folytatnak népművészeti ízléssel készített bútorok beszerzésére, többszázezer pengős tételben.

SZŐNYEGEKBEN a valódi keleti szőnyegek magas árai miatt lanyha volt a piac. Közepes üzletmenet alakult ki torontáli és erdélyi háziipari szőnyegekben. Nagy üzletek jöttek létre szőttesekben és rongyból készült szőnyegekben, ezeknek olcsó árai állandósították a keresletet.

LAKBERENDEZÉSI TEXTILIÁKBAN a kereslet lényegesen meghaladta a kínálatot. Komoly tárgyalás indult bulgár, török és görög vevők részéről is. Különleges és eredeti tervezésű bútorszövetekben lanyha volt a piac.

FÜGGÖNYÖKBEN jelentős üzletek realizálódtak, külföldi relációkban is.

KÉPKERETEKET, FESTMÉNYEKET főként a vidék vásárolt, közepes üzletmenet mellett.

ZONGORÁBAN, HARMONIKÁBAN, EGYÉB HANGSZEREKBEN a kínálat ki tudta elégíteni az egész keresletet. Az üzletek főként vidékre jöttek létre.

A TEXTILPIACON mind a kereslet, mind a kínálat terén a műanyagok domináltak, valamennyi kategóriájuk iránt élénk volt a kereslet. Délvidéki magyar textilgyárak kínálatát, – amelyet előre megszervezett vállalati propaganda támasztott alá, a kereslet teljesen kimerítette. A magyar textilgyárak nagyszabású, oktató jellegű, kollektív kiállítása a milliós látógatóközönség széleskörű tájékoztatását szolgálta. A német birodalmi pavillonban bemutatott kollektív textilkiállítás keretében alkalmi textiltőzsdét rendeztek, ennek révén nagy tételekben, megállapított határidőre a legújabb textiliákban részesül a fővárosi és vidéki textilnagykereskedelem. Nagy tételekben nyilvánult meg a viszonteladó textilkereskedelem érdeklődése az olasz textiláruk iránt is. A „Perlon” és „P.C.” műrostból készült gyártmányokat a világpiacon elsőnek a Budapesti Nemzetközi Vásár mutatta be. E polgári fogyasztásra készült műrostgyártmányok iránt kiemelkedő érdeklődést tanusított a közönség, elsősorban a szakkörök.

FÉNYKÉPEZÉS TERÉN rendkívüli jelentősége van az AGFA-kolor eredeti, színes negatív filmnek, amelyről vetíthető pozitívek és színes másolatok készíthetők. Üzletek a nagy érdeklődés ellenére a háború tartama alatt nem kerülhetnek realizálásra.

BŐR- ÉS CIPŐIPARBAN különösen a tipuscipők iránt nyilvánult meg a vidéki cipésziparosság és a fogyasztóközönség informatív érdeklődése.

BŐRÖNDÖKBEN, valódi és műbőrökből, valamint bőrdíszműárukban a kereslet minden kínálatot felvett. A külföld részére is történtek jelentős eladások.

GÉPSZÍJAKBAN és technikai bőrcikkekben a kereslet meghaladja a kínálatot.

ÜVEGÁRUKBAN ÉS KERÁMIAI ÁRUKBAN a piac nem volt egyenletes. A közepes belföldi érdeklődést mindenképpen kiegyenlítette a külföld rendkívül élénk kereslete. Németország, Bulgária, Svájc és Franciaország kötötte le az exportra felszabadított tételeket. Iparművészeti-, porcellán- és kerámiai árukban mind a belföldi, mind a külföldi kereslet igen jó volt. Németország igen nagy tételekben adott fel rendelést.

AZ ÉLELMISZERIPARBAN a kiállító cégek márkás cikkeik propagálására szorítkoztak. Nagyobb üzletek csak likőrökben és égetett szeszesitalokban jöttek létre. A rendkívül erős belföldi kereslet mellett még a legkisebb cégek is jelentős külföldi megrendeléseket kaptak Németország, Bulgária, Törökország, Svájc, Franciaország és Belgium részéről.

HÁZIIPARI ÉS NÉPMŰVÉSZETI cikkekben a piac nem volt egyenletes. A kereslet tartott volt, főképp olyan cikkek iránt, amelyek az egész év folyamán kaphatók a házaló vándoriparosoknál, a fővárosban és a vidékben. Gyapjúárukban, gyapjúszőttesekben s takarókban, gyapjúból készült szövetekben a vételkedv megközelítette a teljes kínálatot. Jó forgalmat bonyolítottak le külföldi viszonylatban a népművészeti ruhákat kínáló háziiparosok. Japán nagyobb tételben vett háziipari csipkéket. Háziipari faárukban, különösen háztartási cikkek örvendtek nagy keresletnek, e téren Görögország is, Törökország is vásárlóként lépett fel.

A KÜLFÖLDI ÁLLAMOK kiállításai mindvégig az érdeklődés középpontjában állottak, többen közülük jelentős üzleti sikert könyvelhettek el.

A MAGYAR KÖZHIVATALOK ÉS KÖZINTÉZMÉNYEK kiállításainak nagy egységbe foglalt külön csoportja tanulságos anyagával irányt mutatott a háborús termelés új útjai tekintetében, másrészt elmélyítette a bizalmat és a hitet a látogatóközönségben: a munka egységes, fegyelmezett frontjára támaszkodó ország hitét a háború győzelmes befejezésében és az addig szükséges kitartó, együttes munkában.

A PÓT- ÉS MŰANYAG-CSOPORT, amelyet a Bpest Keresk. És Iparkamara nagy gonddal szervezett, tízezerszámra terjesztett népszerű felvilágosító füzetekben is közreadta annak a háborús új pót- és műanyagtermelésnek a leírását, amelynek a szakközönség és fogyasztóközönség előtti gyakorlati bemutatását a Vásár a maga legelsőrendű kötelességének tartotta. A szakközönség éppen úgy, mint a látogatók százezrei azzal az elismerő tudattal állapítják meg a Vásár végső mérlegét, hogy a háborús Budapesti Nemzetközi Vásár teljes sikerrel oldotta meg feladatát.


A vásár jelentősége

A háborús Vásárnak a napi aktualitásokon messze túlmenő fontossága kellő módon kifejezésre jutott a gondos, szakszerű, nagy látókörű rendezésben. A látogatók tömegei, az iparosok, kereskedők éppen úgy, mint a fogyasztók képet kaptak annak a gazdasági életnek a keresztmetszetéről, mely a békegazdálkodásról áttért a háborús termelésre. Ugyanakkor hittel és bizalommal töltötte el a több mint milliós látogatóközönséget a magyar háborús gazdálkodás folyamatosságának, az állami irányítással vezetett céltudatosságának és az egész vonalon mutatkozó teljesítőképességének páratlanul gazdag, sokirányú bizonyítéka.

A háborús Budapesti Nemzetközi Vásár a termelő ipari munkának azt a hatalmas belső frontját mutatta be, amelyben egy óriási magyar munkaközösségbe a dolgozó magyar társadalom minden egyes tagja részt vesz.

A háborús BNV. nagy sikerrel felelt meg annak a feladatának, hogy a magyar kereskedelemmel és fogyasztóközönséggel több mint 200 ipari szakmában megismertesse az új ipari nyersanyagokat, pótanyagokat, műanyagokat és takarékossági eljárásokat, amelyek a Vásáron több mint 1000 kiállító részéről a legnagyobb választékban kerültek bemutatásra.

*

Figyelmet érdemel a Nemzetközi Vásáron az Eternit Művek – Hatschek Lajos azbesztlemez- cementgyár kiállítása.
Bemutatják a különféle modern építőanyagokat, amelyek bizonyítják, hogy a magyar ipari termelés ezen a téren is megtartotta régi szinvonalát, a lelkiismeretes munka a háborús hiányokat is tudja pótolni. Az Eternit Művek kiállítása igen érdekes és tanulságos.

*

Budapest székesfőváros Községi Élelmiszerárusító Üzeme a Nemzetközi Vásáron a Földművelésügyi minisztérium mellett 17 méteres fronton állította fel pavillonját. Két szemléltető grafikon mutatta be az Élelmiszerárusító Üzem nagyarányú fejlődését. A vidékről érkezett gazdák pavillonunkban adták le a zsírt és a lisztet. Az átvételi elismervény ellenében kapták meg az élelmiszerkirendeltségtől budapesti tájékozódásuk időtartamára a zsír- és kenyérjegyeket. Falatozót rendezett be az Élelmiszerüzem, ahol kitűnő minőségű áruival és frissítő italokkal állt a vásárt látogató közönség rendelkezésére.