Lovagias elégtételt kértek a ,,Száz piros rózsa” szerzői Bubik Árpád színigazgatótól

Színházi körökben sokat beszélnek arról az afférról, amely a fővárosi Operettszínház most bemutatott ujdonságának, a Száz piros rózsa” utolsó próbái során tört ki az igazgató és a szerzők, Carlos de Fries és Kovácsh Kálmán között. Az előadást ugyanis maga az igazgató rendezte és a rendezés miatt sok nézeteltérés merült fel a direktor és a szerző között. Egyik ilyen vitatkozás során, amely a nézőtéren ülő zeneszerző és a színpadon rendelkező igazgató között folyt le, komoly összetűzésre került sor.

A direktor végül is türelmét vesztve szokatlan erélyes hangon felszólította a szerzőket, a zeneszerzőt és a szövegírót egyaránt, hogy azonnal hagyják el a nézőteret, unja már a sok beleszólást s ha továbbra is beleavatkoznak a rendezés dolgába, egyszerűen kitiltja őket a színházból.

A zeneszerző erre még erélyesebben válaszolt s kijelentette, hogy nem jelenik meg darabja premierjén sem.

A bemutatón valóban nem jelentek meg a szerzők, ellenben a szerzők nevében két úr jelent meg az igazgatónál, hogy lovagias elégtételt kérjen a sértésért, amely megbízóik szerint a direktor részéről érte őket. Ugyanakkor a színpadi szerzők ügyésze, dr. Palágyi Róbert utján írásbeli felszólítást intéztek a szerzői az igazgatóhoz, hogy amennyiben darabjukat nem abban a formában játsza tovább, amint azt ők megírták, nyolc napon belül vegye le az ujdonságot a műsorról, mert ellenkező esetben a darabra zárlati kérelmet adnak be a bírósághoz.

E pillanatban így áll a helyzet a színház és a szerzők között. Hogy párbajra és zárlati kérelemre kerül-e sor, azt – ismerve a színházi afférok természetét- nyilván ezuttal is az dönti el, sikert arat-e az ujdonság?

Mert ha siker lesz – és a premiert megelőző veszekedést a színházi kabala a siker jelének tartja - akkor hamarosan megtörténhet a kibékülés s a szerzők utólag, az első jubiláris előadáson köszönik majd meg a közönség tapsait s nyujtják át a száz szál piros rózsát a primadonnának…