A Magyar Királyi Államvasutak 1942. évi teljesítményének fontosabb részletei

Közli: ómoravicai dr. Ing. Imrédy Kálmán, a MÁV elnöke

Páratlanul nehéz körülmények között végzi felelősségteljes munkáját a m. kir. Államvasút.
A hagyományos szellemű, európai tekintélyű intézmény a világháborúban újabb bizonyságát adta felkészültségének, teljesítőképességének. A részletek, amelyeket Imrédy Kálmán dr., a MÁV nagytudású, fáradhatatlan energiájú elnöke bocsátott rendelkezésünkre, szemléltetően illusztrálják az ország vérkeringését jelentő intézmény hatalmas munkásságát.

A Magyar Királyi Államvasutak vonalhálózatának legjelentősebb gyarapodása
az 1942. év folyamán a Szeretfalva-Déda között épült rendes nyomtávú, 48 km. hosszú vasútvonal, melyet a Kormányzó Úr Őfőméltósága jelenlétében 1942 december 5-én adtak át a forgalomnak. E vonal közgazdasági jelentősége tudvalevőleg abban áll, hogy az 1940. évi bécsi döntés határvonalvezetése által elvágott úgynevezett Székelyvasutak újból rendes nyomtávú vasúti összeköttetést nyertek a visszatért Északkelet-Erdély többi rendes nyomtávú vasútvonalaival és így az Államvasutak egész vonalhálózatával is.

Az új vonal elsőrangú vasútvonal gyanánt épült a Székelyföld forgalmi igényeinek megfelelően
és e cél szem előtt tartásával az Államvasutak odavezető vonalait is elsőrangúvá építették át, illetve megerősítették. A Szeretfalva-Déda közötti új vonal építkezése a kedvezőtlen terep- és talajviszonyok miatt igen nehéz műszaki feladatot jelentett. A vonal ugyanis egy túlnyomóan agyagos rétegekből álló középhegységet szel át, hogy a Szamos-, illetve a Sajóvölgyében a Marosvölgyébe jusson. A hegyvonulatokon való átkelésnél 2 vízválasztót lép át és ezért két alagút építése volt szükséges, melyek közül az egyik 496 m., a másik 936 m. hosszú. Az alagutakat agyagon és márgán kellett áthajtani és ezért ki kellett falazni és fenékboltozattal is ellátni.

A vonal igen kanyardús, a kanyarulatok száma 76.
A legmagasabb töltés 20 m., a legmélyebb bevágás pedig 17 m. A vonalon 210 kisebb-nagyobb hidat kellett építeni, köztük 16 útaluljárót, illetve felüljárót. A talaj általában agyagos és csúszásra hajlamos. A rétegmozgások és csúszások elleni védekezésül mintegy 14.000 m. hosszban vízelvezető szivárgók épültek. Szeretfalva és Déda végállomásokat jelentékenyen bővítettük, Dédán azonkívül fűtőház is épült. A vonalon 4 állomás és 2 megállóhely létesült.

– Az 1942. év folyamán fennállott rendkívüli viszonyok következtében
az Államvasutaknak sok rendkívüli feladattal kellett megküzdeniök. Első sorban a különleges és az áruforgalom igényeinek kielégítésére törekedtünk, s ez ismételten csakis a személyforgalom korlátozása árán volt lehetséges. Minthogy azonban az 1942. évi forgalom alakulásáról adatok természetszerűleg csak az év letelte után állhatnak rendelkezésre, most csak az év első tíz hónapjának eredményeit hasonlítjuk össze az előző év azonos tíz hónapjának eredményeivel.

– Az egész hálózaton közlekedett vonatokkal befutott út hossza,
tehát az összes vonatkilométer teljesítmény, az 1942. év első tíz hónapjában mintegy 21%-al növekedett az 1941. év első tíz hónapjának teljesítményével szemben.

– Mivel a forgalom növekedésével nem tartott lépést a járóművek csekély növekedése,
nagy körültekintést igényelt a teherkocsiknak rakodási célokra rendelkezésre való bocsátása. A nagy nehézségek ellenére az államvasutak az 1912. első tíz hónapjában 2,376.064 db. teherkocsit bocsátottak szállítófelek rendelkezésére az 1941. év első tíz hónapjában rendelkezésre adott 2,181.802 db. teherkocsival szemben. Az emelkedés 9% volt.

– Az 1942. év első tíz hónapjában elszállított összes polgári áruk súlya
mintegy 29 millió tonna volt, az 1941. év első tíz hónapjában elszállított 27 millió tonnával szemben, a növekedés tehát mintegy 7%.

– Az elszállított összes polgári áruk tonnakilométere
az elszállított összes áruk tonnasúlyának és a szállítási út hosszának a szorzata. Ez a teljesítmény az 1942. év első tíz hónapjában mintegy 5499 millió árutonnakilométer volt az 1941. év első tíz hónapjának 4769 millió árutonnakilométerével szemben, a növekedés tehát mintegy 14 százalék.

– Az átlagos út hossza,
amit egy fizető polgári árutonna az 1942. év első tíz hónapjának adatai alapján befutott, 185 km. Az 1941. évben az egy fizető árutonna által befutott út hossza 173.34 km volt. A fizető utasok száma az 1942. év első tíz hónapjában kereken 124 millió volt az 1941. év első tíz hónapjában szállított 94 millió utassal szemben. A fizető utasok száma tehát 31%-kal növekedett.

– A fizető utasok által megtett út hossza,
vagyis az utaskilométerteljesítmény az 1942. év első tíz hónapjában kereken 4.500 millió utaskilométer, az 1941. év első tíz hónapjaiban pedig 3.502 millió utaskilométer volt. A növekedés tehát 29%. Az egy utas által megtett út átlagos hossza az 1942. év első tíz hónapjának adatai szerint 37 km, az 1941. év első tíz hónapjában megtett átlagos 36 km-rel szemben.

– A rendkívül megnövekedett forgalom kielégítése
a jármű-állagnak új beszerzésekkel történő gyarapítását kívánta. A nagyteljesítményű, négycsatlós, ikergépezetű, túlhevítős, 424. sor. mozdonyok nagyszámban épülnek tovább. Ujabb korszerű fővonali háromcsatlós gyorsvonati és ötcsatlós tehervonati mozdony tervezése folyik. A keskenyvágányú gőzmozdonyállag is több korszerű négycsatlós szertartányos mozdonnyal bővült.

– Az anyagbeszerzési nehézségek ellenére sikerült a kocsiállományt is új beszerzésekkel növelni.
Forgalomba került több személy- és kalauzkocsi. A könnyűkivitelű, vontatási költségmegtakarítást eredményező személykocsik nagy számban fognak még épülni. Üzembe került továbbá szép számmal rendes nyomtávú és keskenynyomtávú teherkocsi, ami a korábbi évekhez képest az állag lényeges szaporítását jelenti. Az elmúlt rendkívül szigorú és hódús telek újabb, tökéletes hóeltakarítást végző járművek beszerzését tették szükségessé.

– A Betegségi Biztosító Intézet Horthy Miklós-kórházának
bővítési munkálatai a befejezéshez közel jutottak, sőt megkezdődhetett fokozatosan a beköltözés is.

– A MÁV pénzügyi helyzetét illetőleg,
ez alkalommal is csak általánosságban tudunk némi tájékoztatást adni. A bevételek állandó növekedést mutatnak, a kiadások az okszerű takarékosság dacára is szintén növekedőben vannak. Az Államvasutak nagy feladatok közepette állanak s a vezetőség a jövőben is minden erejével arra törekszik, hogy vonalhálózatának teljesítőképességét fejlessze, járóműveit kifogástalan állapotban tartsa és azokat a lehetőség határain belül szaporítsa.