Tengeri harceszközök

Tengeralattjárók és torpedók

A napjainkban zajló hatalmas küzdetem jelentős része a tengereken játszódik le. Az északi tengerektől - az óceánokon át - az indiai vizekig hol itt, hol ott kezdődik halálos küzdelem a végtelen vizeken. A sajtót szüntelenül foglalkoztatja a tengerzár, a hajókaravánok, a tengeralattjárók, a „mágneses” aknák, a rejtélyes gyorsnaszádok kérdése. Azért van ez így, mert a szárazföldi sikereket jelentősen befolyásolja a tengeren elért eredmény; viszont az itt szenvedett balsiker a szárazföldi hadműveletekre is káros hatású lehet. A harc nagyrésze a szárazföldön és a levegőben folyik, de jelentősek a tengereken elért eredmények is! A tengeri hadviselésnek számtalan harcieszköze van, nézzük a legérdekesebbeket.

Tengeralattjárók


Több mint két évtizeddel ezelőtt, az elmúlt világháborúban, már igen hatásos harcieszközöknek bizonyultak a tenger mélységéből hirtelenül felbukkanó, halálos lövéseiket leadó, majd villámgyorsan eltűnő, félelmetes hírű tengeralattjárók. Azóta csak tökéletesedtek mind technikai berendezésükben, mind harcászati alkalmazásukban.

Keskeny, alig 25-30 méter hosszú, tengerzöldre festett, fürge harceszközök ezek, amelyeket hullámzáskor még közelről sem lehet észrevenni; ha meg a víz alá merülnek: egyenesen észrevehetetlenek a vízről figyelve. Csak a repülőgépek fedezik fel árnyékukat a víz mélyében: ilyenkor indul meg aztán életre-halálra való menekülés és üldözés. Mert a víz felszínére feljönni nem tudó tengeralattjáróból ritkán sikerül megmenekülni, kínos, fulladásos halál vár az „acélkoporsó” foglyaira...

A tengeralattjáró igen bonyolult szerkezetű berendezés. Rengeteg finom műszer, elektromos berendezés valóságos tárháza ez a kis úszó erőd, amelynek kezelését mintegy 20-30 válogatott férfiból áll legénység végzi. A víz színén nyersolajmotorok hajtják. Hatalmas üzemanyagtartályában felhalmozott nyersolajkészletével 15-25 napig is cserkészheti a tengerek gyakorta használt menetvonalait, hogy hosszas várakozása eredményekép többezer tonna űrtartalmat semmisíthessen meg egyetlen lövésével. Ennek az eredménynek nagyságáról fogalmat alkothatunk ma ha elképzeljük, hogy a tehergépkocsik 3-5 tonna teherbírásúak!

Ha a távolban feltűnt hajóról nem lehet kizáróan megállapítani, hogy saját vagy szövetséges államé-e, - vagy ha ellenséges hajó tűnik fel: a tengeralattjáró alámerül. Hogyan? A hajótest cellákból áll, amelyekbe szabályozhatóan engednek vizet. A tengeralattjáró súlya megnövekedik, nehezebb lesz, mint a víz, következésképpen alámerül.

A víz alá merült tengeralattjárónak csak a „szeme” marad kint: a periszkóp! Ez tükrös távcső, alig karvastagságú. Ez már olyan kicsiny célpont, hogy szabadszemmel igen nehéz felfedezni. A tengeralattjáró parancsnoka a víz alatt maradva hajójával, ezzel a periszkóppal tájékozódik a víz felszínén történtekről, ennek segítségével veszi célba az ellenséges hajót. Az ellenséges hajó megsemmisítése torpedóval történik. A torpedót a tengeralattjáró a víz alatt lövi ki, sűrített levegő segítségével. A tengeralattjáró beáll a lőirányba és úgy céloz, magával a hajó testével.

Ellenséges behatás esetében a tengeralattjárót kormányberendezésével és mégtöbb víznek a cellákba való bebocsájtásával mégmélyebbre irányítják. Ez természetesen nem megy a végtelenségig, mert a víznek rendkívül nagy a nyomása a tengeralattjáró testére. Amikor a hajó 40 méter mélységben van, minden egyes négyzetméternyi felületére körülbelül 40,000 kilogrammos víznyomás hat! 100 méteres mélységen alul ma még a legkorszerűbb tengeralattjárók sem tudnak lehatolni. Korlátlan ideig sem lehet a víz alatt tartózkodni, mert itt már nem nyersolajmotor hajtja a gépeket, hanem akkumulátorból nyert elektromos áram.

Az így nyert árammennyiség viszonylag csekély: hamarosan fel kell szállni a felszínre, hogy a kimerült akkumulátorokat újra felerősítsék a nyersolajmotor hajtotta berendezés segítségével. Másik oka a felszállásnak a levegőhiány. A tenger mélységében oxigén-palackokból történik a tengeralattjáró levegőjének felfrissítése. A felemelkedés úgy történik, hogy a cellákból a vizet sűrített levegő segítségével kinyomják, a hajó teste könnyebb lesz, mint a víz: felemelkedik!

A tengeralattjáró ellensége - az aknazáron és a repülőgépen kívül - minden hadihajó, mert a víz mélyébe levetett bombáikkal megsebzik a tengeralattjáró testét.

Torpedó

A tengeri harc legfélelmetesebb eszköze. Szivaralakú, hozzávetőleg hét méter hosszú, ötven centiméter vastag, mintegy háromszáz kilogramm robbanóanyaggal megtöltött lövedék ez, amely 90 kilométeres óránkénti sebességgel halad a vízben. Kilövése (tengerésznyelven „lanszírozása”) vetőcsőből vagy vetőkeretből történik. A vízfölötti vetőcsőből lőpor, a vízalatti vetőcsőből sűrített levegő segítségével történik a kilövése. A kilövéstöbb csőből (úgynevezett „iker”-csövekből) történik, hogy a különböző időpontra és távolságra beállított torpedók valamelyike elérje a célt. Van irányváltoztató berendezéséssel ellátott torpedó is, ez bizonyos út megtétele után magától elfordul és más szög alatt folytatja futását, hogy ne legyen az ellenséges hajónak módja elfordulni előle.

A torpedót gyorsjáratú torpedóvetőjárművek, a tengeralattjárók, a páncélozott motorcsónakok és a repülőgépek is használják. Lehet vetni a szárazföld partjáról is. Ez esetben, valamint repülőgépről: vetőkeretet használnak a kilövésére.

Korszerű tengeri harcban együttműködik a torpedóvetésnél a repülőgép és a motorcsónak úgy, hogy a repülők fejlesztette mesterséges füst leple alatt rohannak rá a motorcsónakok a célra, hogy azt torpedókilövésükkel megsemmisítsék. A repülőgépekről vetett torpedó félelmetes fegyver. A repülőgépnek mintegy 15-20 méterre kell a víz színe fölé leszállnia, nehogy a nagy magasságból vetett torpedó szabályozó-szerkezete megsérüljön. A vetési hely legfeljebb ezer méterre lehet a céltól. Ez azt jelen hogy az ellenséges hajó nemcsak a légvédelmi lövegeivel, hanem már a géppuskáival is tűz alá veheti a repülőgépet!

Hogy védekeznek a torpedó ellen?

Ha a víz színén úszó hajó veti, legjobb eszköz ellene a gyorsan működő tüzérség: a tengeralattjáró ellen a vizibomba. Ha a hajó észreveszi a közeledő torpedót, amelyet útközben légbuborék árul el: villámgyorsan kitér. Torpedóveszélyeztette területen a hajókat zeg-zugos vonalon vezetik, a tarkára festett hajóval is megnehezítik az ellenség célzását.

T.