A háborus idők leegyszerűsített divatja korántsem azonos azzal, hogy a hölgyek semmi gondot ne fordítsanak öltözködésükre. Háborus idők elég gyakran térnek vissza a történelemben. Ilyenkor tényleg nem ildomos a külsőségek tulzott kultusza. Ami viszont nem jelenti azt, hogy a nő meghazudtolván évezredes múltját, immáron mitsem törődjék külsejével.

A mai divat főleg vonalaiban hangsulyozza ki a jólöltözöttséget. Hála az enyhe ősznek, amely annyi lehetőséget nyújt egyszerű vonalu, de igen jól szabott kosztümök viselésére. Ezekben egész délután 5 óráig kitűnően néznek ki azok, akiknek tehetségük van a jól kinézéshez.

Estefelé azonban már mégis jobban hat a dámásabb megjelenés. Öltözzenek át tehát, akárcsak egy fekete kosztümben. Színházba és hangversenyekre pedig – az egyelőre száműzött hosszu esti ruha helyett – fiatalos, de elegáns rövid selyemruhát viseljenek. A ruhák közül általában nem is történnek mostanában tulkapások.

Azonban…egyes tudósok merész állítása szerint a fejnek kizárólagos rendeltetése nem csupán kalapok, turbánok, baretek, sapkák, kendők és egyebek viseléséből áll. Hanem – szerintük – a fejjel gondolkodni is szoktak. Erre a tudományos megállapításra, sajnos, rácáfol az a nem tulságosan ízléses női ,,ötletesség”, hogy kalap helyett az ápolónők fejkötőire emlékeztető fityulákat viselnek. Ezeket jó volna sürgősen levenni a műsorról és a divatos fejekről.