A nagyobb kiterjedésű városok általában a főútvonalak mentén fekszenek és valóságos csomópontokat alkotnak. A mai világháborúban, amikoris a gyorscsapatok az utakon, illetőleg azok mentén törnek előre, a városok belekerültek a harcok gyujtópontjába. Egy-egy város birtokbavételéért kemény harcok folynak, mert azok jelentősége az egész hadműveletre döntő kihatással van. Gyakori lett a helységharc!
A városok mind a támadókra, mind a védőkre nagy befolyást gyakorolnak és a harc elsőrendű tényezőjévé váltak. A támadó csapat az útjába kerülő város birtokbavételére rendszerint erélyes támadást indít, mert azokat rendszerint nem tudja kikerülni. Nem célravezető a várost kikerülni és vele szemben nagyobb erőket otthagyni, mert ezzel az ellenség elérte a célját: a további hadműveletekből elvont nagyobb erőket. Ha viszont kevés erőt hágy a támadóerő vissza, akkor az ellenség a városból kitör és a továbbrohanó támadók hátába kerülhet!
A városok megrohanása manapság már ritkán sikerül, mert a támadás irányáról a várost védő csapat már jóelőre értesül. Ilyen megrohanás inkább csak a határmenti városoknál lehetséges, amikor is ejtőernyősök és légiúton szállított gyalogság kezdi meg a harcot. Velük szoros együttműködésben repülők - főleg zuhanóbombázók - indítják meg a küzdelmet. A helységharc ilyenkor rendszerint elmarad, mert a szívét vesztett ellenség rendszerint már a támadáskor feladja a város védelmét.
Amennyiben a város ellenáll, tervszerű támadás indul meg ellene. Ehhez a kedvező feltételeket a gyorscsapatok - a páncélosok, gépkocsizók - teremtik meg; a közelharc zömét már a gyalogság vívja. A legújabb harcokban páncélos gránátosok is részt vesznek, akik a harckocsik mögött előnyomulva fergeteges rohammal vesznek birtokba egy-egy épülettömböt.
A városok elleni támadás kedvező előfeltétele az, hogy a páncélos- és gépkocsizócsapatok, a motoradta sebességet jól kihasználva, a támadás megindulásához szükséges előterepet hamar elfoglalják. Az ellenséges város elleni felderítést megkezdik és a külvárosok elfoglalásával megkönnyítik a gyalogság harcát.
Már jóval a városok előtt erődrendszerek vannak, amelyeknek áttörése miben sem különbözik az állandó erődítések elleni harcoktól. Vagyis ilyenkor lép érvénybe a lassúság, ami tulajdonképpen tervszerűség és a harcosok vérével való takarékosság. Ez a harc folytatódik a város belsejében és hetekig, hónapokig is eltarthat; itt nem lehet gyors sikereket várni!
A helységharc lényege: a sok fegyverrel felszerelt, önálló harccsoportok támadása. Ez a támadás utcáról-utcára, házról-házra történik. A harc csupa részletcselekményből áll; itt rendkívül fontos az egyes ember leleményessége, elszánt küzdőszelleme és elszánt győzniakarása. Minden ház, minden gyártelep és az összes közművek egymással összefüggő erődrendszert alkotnak, amelynek leküzdése nagy nehézségeket okoz a támadóknak.
Az utcai harc megvívásához válogatott gyalogságból álló rohamosztagok alakulnak. Ők alkotják a támadó csapat gerincét. A rohamosztagba különleges csapatbeli harcosok kerülnek. Rohamutászok, akik speciális műszaki kiképzésüknél fogva főképpen az aknák eltávolítására, robbantások végrehajtására, kis-erődök leküzdésére és egyes ellenséges harckocsik megsemmisítésére, valamint merész műszaki vállalkozások végrehajtására kiválóan alkalmasak.
Különleges fegyverek, a lángszóró, a kézigránát, az aknák és a különlegesen páncélozott harckocsik, valamint a légierők hathatós vállalkozása pecsételik meg egy-egy város sorsát. A rohamosztagokban sok rádiókészüléket is találunk, a pillanatoknak megfelelően változó harchelyzet gyors közlésére. Mindenféle űrméretű tüzérség hatalmas tűzzel támogatja a harcot. Valóságos lövedékfüggöny reteszel el egy-egy ellenséges állást és rombol porig egy-egy kiszemelt célt... Az egész támadás ideje alatt dörögnek a repülőgépek motorjai a levegőben és héjaként csapnak le a magasból a zuhanóbombázók. Hatalmas robbanásokkal repülnek a levegőbe a villamosközpontok, a víz- és gázművek...
Záporoznak a gyújtóbombák, egyetlen lángtengerré változik egy-egy városrész. Gondosan felhasználva az út mentén lévő árkokat, romokat és házszögeléseket: lépésről-lépésre, de ellenállhatatlan erővel törnek előre a rohamosztagok! A makacsul védekező ellenséges fészkeket lángszórókkal füstölik ki. A több mint háromezer Celsius-fokú, borzalmas erejű tűzsugár nyomában biztos megsemmisülés jár!
Támadási célként rendszerint egy-egy nagyobb kiterjedése házcsoportot, gyárterületet, teret választanak, amelyre minden oldalról rohamosztagok törnek. Géppuskák, nehézpuskák, páncéltörőágyuk, rohamlövegek, nehéz géppuskák egész légiója vesz körül egy-egy ellenállási gócot. Ezeknek a fegyvereknek szüntelenül hulló lövedékesőjében valósággal megvakul minden ellenséges fegyver. A hatalmas tűz támogatása alatt törnek előre a rohamosztagok, amelyek valahol behatolásra alkalmas rést nyitnak az épülettömbön. Rohamutászok robbantják ezt a rést, kézigránátharccal és géppisztoly-tűzzel teszik ártalmatlanná az ellenálló ellenséges fészkeket. Váll-váll mellett küzdenek a harcosok és ellenállhatatlan támadásukkal fokozatosan birtokba veszik a várost….
A helységharc egyaránt próbára tesz támadót és védőt. A lelkileg erősebb félé a győzelem...
