Uj felfedezések a gyógyítás körül

A legkevesebb embernek jut valaha az eszébe, hogy a lélekzésével törődjék. Természetes, hogy lélekzünk; tudjuk, hogy ennek megszüntetése halált okoz, illetőleg tünete az élet megszűnésének. Tudtuk, hogy nemcsak ember és az állat, hanem a növény is lélekzik a pórusain keresztül, mint ahogy az emberi testnél is nem kizárólag a tüdő látja el a lélekzés funkcióját, hanem bőrűnkön keresztül is lélekzünk.

Az ázsiai népek, főleg a hinduk, sokkal nagyobb súlyt fektetnek - már évezredek óta - a helyes lélekzésre, mint az európai és amerikai emberek, szóval a fehér faj A misztikus „jóga” tanai meghatározott szabályokat írnak elő a lélekzési gyakorlatokra és ezeket ezren és ezren végzik el naponta az ázsiai kontinensen. Állítólag a lélekzési gyakorlatokkal függenek össze a fakírok csodálatos képességei is. Ujabban Európában is elterjedtek azok a könyvek, amelyek az úgynevezett „jóga-légzést” ismertetik és mind több híve akad ezeknek a gyakorlatoknak. Sok hívő bizonygatja, hogy általános testi, lelki és szellemi kondíciója lényegesen javult azóta, amióta ezeket a gyakorlatokat végzi; sőt nem egy olyan ember akad, aki hittel vallja, hogy régi betegségéből kigyógyult, amióta helyesen lélekzik.

A genti egyetem gyógyszerészeti intézetében, Heymans professzor nemrégiben érdekes kutatásokat folytatott le azirányban, hogy megállapítsa: mi módon történik tulajdonképpen a lélekzés, minő tényezők befolyásolják ezt a nagyfontosságú folyamatot, amely a szerves élet lényege. Kutatásai során bebizonyosodott, hogy ha az agyvelő bizonyos pontját mesterségesen elpusztítják: nyomban megszűnik a lélekzés. Ezt a pontot légzési központnak nevezte el.

De a lélekzést nem kizárólagosan ez a központ irányítja, hanem a vérkeringéssel együtthatóan befolyásolja. Azonban a központnak oly erős az ellenállóképessége, hogy még abban az esetben is akcióképes, ha félórán keresztül szünetel a vérkeringés, sőt egy teljes óráig tartó tetszhalál után is azonnal újra működésbe lép, ha a vérkeringés újra megindul. A professzor megállapítása szerint, a vérben lejátszódó vegyi folyamatok hatnak az agyvelő légzési központjára és ez a hatás indítja el a lélekzés mechanikáját. A vegyi folyamatokat pedig a szénsav és az oxigén, valamint egxéb anyagok egymásrahatása váltja ki.

A szívkörnyék és a koszorúértájék tele van bizonyos receptorokkal, amelyek rendkívül érzékenyen reagálnak a vérben végbemenő vegyifolyamatokra, tehát a szénsav-, illetve az oxigéntartalom csökkenésére vagy fokozódására. Ezt az ingerhatást az idegek továbbítják az agy légzőközpontjába. Kiderült, hogy a vér oxigén-, illetve szénsavtartalma befolyásolja a lélekzést. Tehát pontos diagnózis alapján most már megfelelő szénsav-, illetve oxigénadagolással szabályozni lehet a légzési zavarokat, ami különösen asztmatikus megbetegedéseknél rendkívüli jelentőségű a gyógyászatban.

A sebészet és a röntgenterápia új műszeranyaga: a beryllium

Néhány évtizeddel ezelőtt az alumíniumot jelölték meg, mint a jövő legfontosabb anyagát és forradalmat vártak tőle a technika különböző ágaiban. Az első és a második világháború fokozottabb mértékben tette szükségessé az új anyagok után való tudományos kutatásokat és ezek során kiderült, hogy nem az alumínium a legtökéletesebb és a szükségleteknek - főleg a finomabb műszerek előállítása terén - legjobban megfelelő anyag, hanem az eddig ismeretlen beryllium.

A beryll nevű féldrágakő közismert már évezredek óta. Nero császár csiszolt beryll-ből készült monoklit hordott a félszemén, és eleinte ebből az áttetsző, vékonyra csiszolt kristályból készültek a szemüvegek is, amelyeknek német elnevezése, a „Brille” is, a beryll-szó változata. A beryll tulajdonképpen könnyűfém. Súlya mindössze kétharmada az alumínium súlyának. Ebben van használhatóságának egyik titka. A másik: keménységében és ellenállóképességében rejlik. A harmadik abban, hogy kitűnő elektromos vezető. A negyedik abban, hogy ezeket a fontos tulajdonságait más fémeknek át tudja adni keverés által.

Tíz évvel ezelőtt fedezték fel, hogy a nyers beryllből bizonyos eljárás útján, milyen kitűnő, technikai célokra elsőrangúan alkalmas anyagot lehet előállítani. Ezt nevezték el berylliumnak. A nyers beryll-ből vegyi úton előbb beryllium-oxyfluorid készül, ezt elektrolízis útján, 1400 Celsius-fokos hevítés mellett, beryllium-fémmé alakítják át.

Ha rézöntvényekhez egészen csekély mennyiségű beryllimot vegyítenek: a vegyület elektromos vezetőképessége huszonöt százalékkal fokozódik. Nagy jelentősége van a berylliumnak a röntgen-technikában is, mert tizenhétszer olyan erősen engedi át a röntgensugarakat, mint az eddig használt alumínium. Gépészeti technika szempontjából felmérhetetlen jelentőségű eredmény az, hogy a réz-, nikkel, kobalt- és vasöntvények beryllium hozzáadásával, hatszoros keménységet és rugalmasságot érnek el. Beryllium segítségével olyan bronzöntvények készíthetők, amelyek acélnál is keményebbek és tartósabbak. A legújabban előállított berylliumnikkelt főleg sebészeti műszerek és injekcióseszközök előállítására használják fel.

A legújabb gyógynövény: a kaktusz

A modern orvostudomány egyre élénkebben érdeklődik a gyógynövények iránt. Különösen a háború óta folynak nagyarányú termelési és felhasználást kísérletek a tengelyhatalmak, főleg Németország területén, ezirányban. Már eddig is egész sor ismeretlen gyógynövényt fedeztek fel, illetőleg eddig ilyen célra igénybe nem növényekről derítették ki, hogy gyógyhatásúak.

A legérdekesebb eredményék közé tartozik a kaktusznak, mint gyógynövénynek felfedezése. A nagy virágú kaktusz leveleiből kisajtolt nedvről kiderült, hogy serkentően hat a szívműködésre! Még pedig azon az alapon, hogy a szív hajszálvékony erecskéit kitágítja és erőteljesebb működésre bírja. A laboratóriumi kísérletek állapították, hogy a félóra holtan fekvő, megdermedt békaszív ezredmilligrammnyi kaktusznedv belefecskendezésére újból működni kezd! Még pedig nemcsak tessék-lássék él tovább, esetleg csak néhány percig, hanem annak rendje és módja szerint, teljesen normális ritmusban ver, mintha sohasem szűnt volna meg a működése.

Ennek a felfedezésnek az alapján készült aztán a gyógyszervegyészeti boszorkánykonyhán az az új szíverősítő orvosság, amelynek egyik leglényegesebb alkotótényezője a kaktusznedv. Ehhez egy cseppnyi aranykloridot vegyítenek, amelynek az a szerepe, hogy a szervezet vízkiválasztását elősegítse. Ugyanezt célozza a belevegyített konyhasó egy milligrammja is. A szívműködés fokozására kámfor kerül a gyógyszerbe, valamint szívizomkivonatot is tesznek bele. Végül az egészet - tokaji borban oldják fel.

(TEK)