|
Az új üstökösről
Azoknak, kik az elmúlt napokba a Hattyú csillagképéből jönni látszó és Delta Akvaridáknak nevezett hulló csillagokat észlelték, nem kerülhette el figyelmét a Gönczölszekerében feltűnt új üstökös, melynek fényerőssége egy harmadrangú csillagéval vetekszik. Az élesszemű türelmes megfigyelő továbbá azt is láthatta, hogy ez az új jelenség már rövid két óra múlva helyét tetemesen megváltoztatja, mint az üstökösök teszik, melyek rettenetes gyorsasággal száguldozzák be a végtelen űrt. A világűr eme hirtelen felbukkanó, de gyorsan el is tűnő vándorait - sokáig rendszertelennek tartott megjelenésükkel és kifürkészhetetlen sajátságaikkal – a legnagyobb titokszerűség övezte. Mi sem természetesebb, mint hogy a miszticzizmus korában – mikor még a természettudományok nem állottak azon a fokon, hogy e különös égi tünemények helyes magyarázatát adhatták volna – a legképtelenebb dolgokat tulajdonították nekik. Nem egyszer megtörtént, hogy egy-egy nevesebb asztrologus, csillagjós, végenyészetet hirdető jövendöléseivel rettegésbe hozta az egész emberiséget. A mai asztronomia egészen más világításban tünteti fel eme egykor háborút, pusztulás és múlást jelentő érdekes égi jelenségeket. Tudjuk igen jól, hogy az üstökösök s míly meglepő és gyakran félelmet gerjesztő megjelenések is, mégis egészen ártalmatlanok, mert laza tömegük semmiféle észrevehető változást a bolygókon és azok pályáján elő nem idéz, sőt ellenkezőleg épen ez utóbbiak zavarják meg mozgásaikban az üstökösöket s változtatják pl. parabolikus pályájukat olykor elliptikussá. A most látható üstököst Borelli pillantotta meg először Marseilleben a junius 21-éről 22-ikére virradó éjjel. Eleinte a Hattyú képében volt látható, mint hetedrendű csillag, később már a Sárkányban, míg most már a Nagy-gönczöltől délfelé szabad szemmel tisztán kivehető. Pályája az eddigi megfigyelések szerint parabolikus s jelenleg a nap felé tart, csóvája pedig folyton nagyobbodik. Tömege oly laza, hogy – miként az Ó-Gyallán julius 28-án este 11 órakkor készített s mellékelt rajzomon látható – még egy negyed-, ötödrendű csillag is áttetszik rajta. ( Az ábrán az üstökös magjától kissé balra felfelé egy fekete pont jelzi az áttetsző csillagot.) Ugyanez nap estjén dr. Konkoly Thege Miklós, az itteni csillagda neves igazgatója spekrtoszkopiai vizsgálat tárgyává tette az üstököst s úgy találta, hogy ennek anyaga is, mint rendesen, túlnyomóan a szénhidrogén gázokból áll. A spektrumban a szénhidrogén vonalai feltűnő szépen voltak láthatók.
A mint naprendszerünkben körútját elvégezte, 60,000 km. hosszú csóvája ismét kisebbedni fog, míg végűl teljesen eltünik szemünk elől, hogy más, a mienkénél talán hatalmasabb naprendszerekben folytassa kalandozásait. |