Senki sem tudja, hogyan alszik el

Ön is „kétfázisú alvó”? – Honnan van a reggeli rosszkedv?

A mai világban bizony mindenkinek alapos napi porció jut a munkából, akár kinn a szabad ég alatt, akár pedig otthon, a gyárban, az irodában vagy a szerszámpad mellett; úgyhogy a nap nemegyszer nyugodtan számlálhatna háromkor 24 órát is. De akárhogy erőltetné is az ember, nem tudna ellene semmit sem tenni: ebéd után vagy legalább is este ellenállhatatlanul erőt vesz rajta a fáradtság. De ennek így is kell lennie. A fáradtság érzése figyelmezető szó: hogy itt az ideje a munka abbahagyásának. És ez egészen természetes is. Ha már autómotornak és minden gépnek meg kell egyszer állnia, hogy kifújja magát, még inkább szüksége van a pihenésre az élő szervezetnek. Mint minden életfolyamat, a felüdülés pihenés szükségletének érzése, azaz a fáradtság is pontosan meghatározott ritmus szerint köszönt be. Egy uralkodó állítólagos kijelentése: „Arra sincsen időm, hogy fáradt legyek”, lehet találó történelmi anekdota, élettanilag azonban teljesen hibás. A felüdülés és ezzel egyúttal a fáradtság is éppenúgy hozzátartozik a munkateljesítményhez, mint az éjtszaka a naphoz.

Hogy hogyan alszik el, senki sem tudj: vagy egyáltalában nem alszik el ugyanis - az alvásra való várás már az elalvás zavara, - vagy pedig minden átmenet nélkül zuhan álomba. Érthető tehát, hogy az elalvás és az alvás magyarázatára egész sereg tudományos elmélet alakult ki, amelyek közül az élettani vagy kémiai elmélet ad a legtöbb kérdésre megnyugtató feleletet. A kémiai elmélet az elalvást és alvást az úgynevezett „transzmineraízáció” jelenségével próbálja magyarázni. Eszerint fáradáskor az izmokat kálium hagyja el, míg az izmok nátriumtartalma emelkedik. Ez a kémiai anyagcsere a test elektromos feszültsége csökken, az úgynevezett „bioelektrikus erők” alábbhagynak. Az alvásnak már most az a feladata, hogy a test elektromos feszültségét ismét feltöltse. Aki tehát többet és főképpen mélyebben alszik, többet el, mert nagyobb energiákkal éli életét.

Mint az életben minden, az alvás is periodikus folyamat. Ebbe az összefüggésbe tartozik, hogy az alvás évszakonkint is hullámzásoknak van alávetve. Az állatok téli álmához hasonlóan az emberek között is sokan vannak, akik télen különösen hajlamosak a fáradtságra és tavasszal majdnem minden embernek el kell azt a különösen zavaró fáradtsági periódust szenvednie, amely a szervezet horrnongazdálkodásának állítódásával van kapcsolatban.

Ezenkivül azonban az emberek napi, vagy jobban mondva éjtszakai álomszükséglete között is tipikus különbségek vannak. J. H Schulz professzor, az ismert berlini pszichológus, egészségeseknél két típusú alvót különböztet meg. Az egyik miután egész nap derekasan dolgozott, este ellenállhatatlanul fáradttá válik; a másik számára pedig úgyszólván este virrad fel igazán csak a nap. Az utóbbi a tipikus „éjjeli bagoly”, akinek sohasem elég hosszú az este. Mondanunk sem kell, hogy ez a típus elsősorban a fejmunkások közül kerül ki. Az éjjeli munkás ezúttal kétfázisú alvó is, amennyiben egészséges, megerőltető napi munka után is csak akkor alszik el, ha későn megy ágyba. Álma kezdetben meglehetősen éber és bizonyos idő után gyakran egészen fel is ébred.

Egy darabig most álmatlanul hever ágyában, majd főképpen reggel felé, egy második fázisban már sokkal mélyebb álomba merül. Ha most az ébresztőóra megszólal, természetesen kedvetlenül és zsörtölődve kel fel. Ezért azonban nem lehet segíteni: a reggeli rosszkedv a kétfázisú alvó természetéhez tartozik. Az első típust ezzel szemben az egyfázisú alvás jellemzi. Az álom itt kezdetben felszínes, majd mélyebbé válik, hogy a csúcspont elérése után reggelfelé ismét éberebbé legyen, úgyhogy az egyfázisú alvó további alvás-szükséglet érzése nélkül vagyis frissen, kipihenten ébred fel.

A túlzott alvásszükséglet kóros jelenség. Elég itt csak a tropikus álomkórra vagy agyhártyagyulladást követő beteges aluszékonyságra utalnunk. Az alvás zavarai természetesen az orvosra tartoznak, mert zavaroknak különböző okai lehetnek. Minden álomporfajta csak egy bizonyos zavar szüntetésére alkalmas, sok esetben semmiféle növényi vagy ásványi altatószer sem segíthet. Az elalvásnak amint már a két említett típus megkülönböztetése is erre vall, lelki tényezői is vannak és ezek a tényezők sok esetben lényeges szerepet töltenek be. Nemhiába mondja már az ősi közmondás is, hogy a legjobb párna a tiszta lelkiismeret. Világos, hogy az alvás lelki eredetű zavarai esetén is csak az orvos segíthet.