A száguldó műtőterem

A tudomány csodái

Nincs az a rossz, aminek valami jó oldala ne volna! Ez a régi igazság a háborúra is áll, mert a vérzivataros időkben az égető szükségesség fokozott teljesítőképességre ösztönzi a tudományt, főleg a technikai tudományokat.

A háborús technikai eredmények egyik legfontosabb alkotása az a csodálatosan tökéletes vöröskeresztes kocsi, amelyet a németek állítottak elő. A szükséghez képest különféle célokra használható és különböző rendeltetéseire pillanatok alatt átalakítható, hatalmas alkotmány tiszta acélból épült; puhán, majdnem hangtalanul szalad. Lépcső helyett ki húzható híd vezet a kocsi belsejébe. Ablakai golyóálló üvegből készültek. Padlóját és belső falait linóleum fedi. Mennyezetét mosható műbőrrel vonták be. A tisztántartás és a dezinficiálás tehát könnyen keresztülvihető. Két leszerelhető létrával érhető el a kocsi teteje, ahol tizenkét hordágy tárol egy megfelelő szerkezetű ládában.

A belső falak mentén lecsapható ülőke szolgál arra a célra, ha egészséges utasai vagy könnyű betegei vannak a kocsinak. Amennyiben súlyos sebesültek szállítására van szükség: a lecsapott ülőkék eltűnnek a falmélyedésben és semmi helyet sem foglalnak el. Ilyenkor a tizenkét hordágyat erősítik a falakhoz, a fekvőbetegek számára. A kísérőszemélyzet számára még mindig marad négy-öt ülőhely.

A harmadik célnak megfelelő változás is fregoli-módra, pillanatok alatt megy végbe a kocsin. Egyetlen mozdulattal könnyű fal vágja ketté a kocsi belső részét. A kisebbik felében hat ágy marad a gyorssegélyt igénylő sebesültek számára, a nagyobbik fele átalakul szabályszerű műtőteremmé, ahol a legsúlyosabb operációk is elvégezhetők. Középre kerül az összecsukható operációs-asztal, a falbarejtett szekrény ajtaja is asztallá alakul, erre rakják ki az operációs késeket, csipeszeket, ollókat és egyéb eszközöket. A mennyezeten kigyulladnak az élés fényt árasztó lámpák és a fali csapokból bugyogó forró víz folyik a mosdótálakba.

A térkihasználás remekét produkálta a technika ennél a vöröskeresztes kocsinál. Nemcsak a falakban, hanem a padlóban is elhelyeztek beépített szekrényéket, fiókokat. A szélvédők fölött levő szekrénykékben vannak az operációs eszközök és az orvosságok. A sofőrülés alá építették be a melegvíz-tartály. 50 liter víz, és a hidegvíz-tartály. 100 liter víz befogadására.

Százhúsz lóerős motor hajtja a több mint kilenc méter hosszúságú kocsit, amely óránként hatvannégy kilométeres sebességgel halad. Ennek a pompás találmánynak a háború után is nagy jelentősége lesz, mert tömegszerencsétlenségeknél, légi mentőszolgálatnál pompásan felhasználható, de ezenkívül a falusi tanyavilág orvosi szolgálatában beláthatatlan előnyöket jelent a vándor-műterem.

Másfél perces baktériumvizsgálatok


A gyógyászat szempontjából rendkívül fontos tényező a baktérim vizsgálat gyors eredménye, mert fertőző betegségeknél csak az ilyen vizsgálatok alapján lehet határozott diagnózist felállítani, a kezelés pedig a diagnózis alapján történik. Eddig meglehetősen hosszú időt vett igénybe az ilyen vizsgálat, ami hátráltatta a gyógykezelés megkezdést. Most dr. Strugger, hannoveri professzor, döntő jelentőségű felfedezést tett ezen a téren. Foszforeszkáló anyaggal festi meg a vizsgálatra küldött baktériumot, amely így a mikroszkóp alatt – ibolyántúli sugarak behatására - élénken világit és minden ízében tisztán látható, tehát azonnal felismerhető. Strugger profeszor egy új - Akridin orange nevű - anyagot használ a baktériumfestés céljára és ennek segítségével egy, legfeljebb másfél perc alatt pontosan megállapítja, hogy milyenfajta kórokozó baktérium került a mikroszkóp alá.

Levélzöld mint sebgyógyító

Primitív népek „varázslói”, de meg kultúrállamok falusi javasasszonyai is ősidők óta gyógyítanak növényekkel, Kuruzslási módszereik között gyakran találkozunk a sebgyógyításnak olyan formájával, hogy bizonyos növények leveleit kötözik a sebre. Még a magyar nóta is megörökíti az ilyen gyógyító eljárást, amikor azt dalolja: „Megvágtam az ujjam, jaj de fáj... fügefa levelét raktam rá ...”

A modern gyógyászat és gyógyszerészet újabban sorra vizsgálja ezeket az évszázados tapasztalatokon alapuló, primitív gyógykezeléseket és nem egy esetben derült ki, hogy milyen nagyhorderejű gyógyító eljárások alapozhatok ezekre a primitív gyógyszerekre. Így történt ez-a sebgyógyító levéllel is. A kutatások kiderítették, hogy a levélzöld - tudományos nevén chlorophyllum - serkentően hat a sebkörüli bőrszövetek fejlődésére, tehát lényegesen sietteti a seb gyógyulását. Most azonban már nem a közönséges levelet rakják a sebre, hanem a levélből kivont chorophyllumból higiénikus kenőcsöt készítenek és ezzel kezelik a sebet.

Egy milliméter milliomodrésze is látható már...

Az orvostudomány fejlődése el sem képzelhető a mikroszkóp nélkül, amely lehetővé tette a parányi kórokozók - baktériumok - és az emberi test szöveteinek aprólékos vizsgálatát. De a tudomány nagyigényű: hamarosan nem bizonyult elégségesnek az egyszerű mikroszkóp, mert egyre apróbb és apróbb részecskék fontosságát fedezték fel. Valamikor azt hittük, hogy az atom a legparányibb részecske, azóta már kiderült, hogy az atom számtalan - még sokkal apróbb - iónokra oszlik.

A rendkívül kicsi - egy milliméternek század-, ezred-, sőt milliomodrészét kitevő - testecskék vizsgálata csak azóta lehetséges, amióta feltaláltak az elektro-mikroszkópot. Ezek a tökéletes műszerek lehetővé teszik, hogy a milliméter milliomodrészét is kivizsgálhassák a tudósok; míg a régi mikroszkópfajták legtökéletesebbje is csak ennél kétszázszor nagyobb testecskék vizsgálatát tette lehetővé.

Mikrobiológiának nevezik ezt a tudományt, az élettan egyik ágát, amely ilyen apró, csak mikroszkóppal látható szervezetek életműködésével foglalkozik és életfolyamataik a mikroszkóp segítségével figyeli meg. Ennek a tudományágnak rendkívül sokat köszönhet a gyógyászat, mert egész sor baktérium felfedezése - és ennek kapcsán betegségek gyógyítása - ezeknek a vizsgálatoknak az alapján történik.

(T. E. K.)